Banános-almás tojásfelfújt

Ha igazán fincsi reggelire vágysz, és éppen eleged van a szalonnás tojásrántottából, szuper választás. Nem kell vele sokat dolgozni, de a sütés miatt azért minimum 20 percet igénybe vesz, így ha nincs rá időd reggel, előző este is elkészítheted. Hidegen is nagyon finom. Egész biztosan… 😉

bananos2b_mini

Hozzávalók 1 személyre:

  • 2 db tojás
  • 1 dl sűrű kókusztej (Real Thai vagy Aroy-D)
  • 1 db banán
  • 1 db kis nyári alma
  • 1/2 mk. őrölt vanília
  • csipetnyi stevia por

bananos1b_mini

Elkészítés:

Egy kis kenyérsütő formát kibélelek sütőpapírral, beleteszem a banánt és a hámozott, feldarabolt almát. Hideg sütőbe teszem, 190 fokra kapcsolom be. Amíg felmelegszik, a tojást kikeverem a kókusztejjel, a vaníliával és a steviával. Mikor felmelegedett a sütő, és a gyümölcsök kissé megbarnultak, rácsorgatom a tojásos keveréket, és visszatolom 15 percre. 5-10 percet hagyjuk hűlni.

bananos3_mini
Az első, alma nélküli verzió – sült tejberizsre emlékeztetett az íze 🙂

A hozzávalók mennyisége tulajdonképpen szabadon variálható, többféle verzióban is próbáltam már, egyik sem sikerült rosszul. 🙂 Dupla adag is mehet egy kenyérsütőbe, csak előfordulhat, hogy 1-2 perccel több időre van szüksége, hogy összeálljon. Nagyobb mennyiséget desszert gyanánt egy kisebb tepsiben sütöttem, arányaiban kevesebb tojással, több kókusztejjel és édesítővel. Ekkor 25 percig is eltarthat a sütés. Ha kicsit megnyomkodjátok a tojásos réteg tetejét, érezni, hogy folyik-e még. Akkor a legfinomabb, amikor már nem folyós, de még nem is szilárdult meg teljesen.

Jó étvágyat! 🙂

Ártalmatlan finomságok

Klára
Klára

G. Szabó Klárát a Budapesti Paleo Klubban ismertem meg, amit Mezei Elmirával együtt vezet évek óta. Itt minden hónapban egyszer összejövünk tapasztalatot cserélni, beszélgetni, és legtöbbször egy-egy érdekes témával kapcsolatos előadást meghallgatni. Ahogy Klára nemrég megjelent könyvének bevezetőjében Szabó Gál Bence is írja, egy rendkívül talpraesett, erős, kedves nőről van szó. 30 éve Olaszországba ment férjhez, és ott él a férjével és a gyermekeivel, de gyakran jár haza, részben a klub, részben az Ártalmatlan Finomságok Boltja miatt. Na meg persze azért, mert szeret itthon lenni. 🙂 Amióta a bolt megvan, gyakorlatilag minden hónap felét Magyarországon tölti. Nemrég jelent meg saját könyve, a “Tej-, cukor- és lisztmentes ételek recepteskönyve”, amiben kezdő paleósokat próbál terelgetni az útjukon, ami valljuk be, a kezdetekben igen nehéz is lehet. Ha nem mondja, akkor is egyértelmű, hogy imádja ezt az egészet: a klubot, az üzletet, de legfőképpen talán a könyvét.

Honnan indult a paleo a te életedben?

Elolvastam Szendi Gábor könyvét…

Szendi honnan jött?

Egy rokonom járt nála, és nagyon jó benyomása volt róla. Engem a pszichológia mindig is érdekelt. Az emberi kapcsolatok, ilyesmi… A lányom Olaszországban egy egészségügyi iskolába került, és ott pszichológiát tanult egy ideig. Rájöttem, hogy amit ott tanítanak, nem nagyon felel meg az emberi kapcsolatok pszichológiájának. Amikor eljutottam Szendi Gábornak “A nő felemelkedése és tündöklése” című könyvéhez, az nekem teljesen megváltoztatta a gondolkodásmódomat, főleg férfi-nő kapcsolatokban.

Akkor nem a paleo könyv volt, amit először olvastál tőle.

Nem, nem a paleo könyv, hanem kifejezetten pszichológiai témájú írások. “A nő felemelkedése és tündöklése” című könyvben volt már említés arról is, hogy a só  mennyire szükséges az emberi szervezetben, illetve, hogy nagyon sok pszichológiai probléma a táplálkozásra vezethető vissza.

Klára paleo sajtos pogácsája valami isteni!
Klára paleo sajtos pogácsája valami isteni!

Ehhez kapcsolódott aztán, hogy a lányom egyik tanára javasolta, hogy próbáljanak meg cukormentesen élni egy hétig. Mi azelőtt rengeteg édességet ettünk. Ő egy hétig kibírta azt, hogy nem eszik semmiféle cukortartalmú dolgot , illetve olyasmit, ami  közvetlenül cukrot termel a szervezetben. Pillanatok alatt történt meg a változás. A harmadik nap estéjén majdnem elájult, annyira leesett a cukra. Öt nap végül elég volt neki, hogy kijöjjön a cukorfüggőségéből, azután már nem is kívánta, és sokkal jobban érezte magát. Ő volt egyébként az egyetlen a 25 tanuló közül, aki ezt az egy hetes cukormentességet bevállalta. Akkor jelent meg Szendi Gábor brokkolis könyve, “a Biblia”. Elolvastuk, és úgy döntöttünk, megpróbáljuk. Három napja volt csak, hogy a lányom nem evett kenyeret, mikor odajött hozzám azzal, hogy “Jé, nem ég a gyomrom!”. Azóta paleózunk a lányommal együtt teljes mellbedobással. A fiam is észrevette, hogy jobban van, ha nem eszik tésztát vagy kenyeret. Anno gyakorlatilag az egész középiskolát végigaludta, ami nem csoda, hiszen az olaszok tésztát tésztával esznek. Azt hittem, hogy csak lusta, végül kisült, hogy neki is gyomorégése volt, és a rengeteg szénhidrát, illetve glutén okozta a panaszait. A lányom és én egyik napról a másikra álltunk át, a fiamnak kellett egy év. A férjem más történet, egy olasznak elég nehéz megérteni, hogy a tészta nem egészséges.

Problémás odakint a paleo étrendet megoldani?

uzletNehéz, mert félig bolondnak néz mindenki. Az is igaz viszont, hogy látják, hogy nem vagyunk elhízottak, jól vagyunk, és így bizony már egy-két olaszt is megfertőztem. Például a lányom szemorvosát, akinél kiderült, hogy a pajzsmirigye alul működik, ráadásul észrevette, hogy miután kenyeret eszik, nincs jól. Javasoltam neki, hogy a glutént hagyja ki az étrendjéből, csak egy hónapot próbáljon ki. Egy hónap múlva, amikor találkoztunk, borzasztó boldog volt, hogy mennyire jól érzi magát. Egy elhízott rokonnal is hasonló volt a történet. Annyira azért nem tragikus, ha egy paleós akar ott étkezni, mert sok grillezett húst is esznek, és rengeteg zöldséget. A tészta persze olcsóbb, mint a hús, ettől függetlenül én azt mondom, hogy a paleo nem drága, ha az ember nem akarja mindenáron helyettesíteni a megszokott dolgokat. Olaszországban nyilván nincs még akkora mozgalom, mint Magyarországon, de az utóbbi egy-két évben már egyre több paleo weboldal van ott is, és a gluténmentes termékek is egyre nagyobb számban jelennek meg. Rengeteg az elhízott ember, a cukorbeteg, úgyhogy nem is baj egyáltalán.

Árulnak az utcán gluténmentes pizzát?

Ez azért még nem jellemző, viszont a fiam tapasztalta, hogy délen több gluténmentes pizzázó van, mint északon. Nálunk Triesztben van már két gluténmentes cukrászda, idén pedig nyílt másik két gluténmentes üzlet, sőt már van 2-3 pizzéria is, ahol lehet gluténmentes pizzát kapni. Valami elindult.

cegtablaMikor nyitott az Ártalmatlan Finomságok Boltja, és honnan jött az ötlete?

2012 novemberében nyitottunk. A paleo klubban odajött hozzám egy hölgy…


Elnézést, egy pillanat. Szóval előbb volt a klub. Akkor kanyarodjunk egy kicsit vissza… 🙂 A klub mióta működik?

2011 januárjában alakult.

pult_lEgyedül kezdted el, vagy Elmirával?

Elmirával. 2009 novemberében elolvastam Szendi Gábor könyvét, majd ráakadtam az oldalán a paleo fórumra. Amikor meghirdették az első paleo vacsorát, elmentünk a lányommal és egy barátnőmmel együtt. A vacsorát Elmira szervezte, nagyon jól sikerült. Akkor és ott merült fel részemről a klub ötlete. Mikor említettem neki, rögtön belement, lelkesek voltunk mindketten. Így indult tehát a klub, azóta is együtt csináljuk. Minden hónapban egyszer összejövünk, kivéve nyáron, amikor egyébként is mindenki nyaral.

Értem. Akkor térjünk vissza a hölgyhöz, aki odament hozzád a klubban…

Szóval a klubban volt egy hölgy, Éva, aki odajött hozzám, hogy szeretne egy ilyen üzletet csinálni, ahol egészségesebb élelmiszereket, süteményeket készítene, árulna. Kérdezte, hogy ismerek-e olyan cukrászt, aki a paleóhoz is ért… akkor kiböktem, hogy hát én tulajdonképpen cukrász is vagyok, a paleót pedig a kezdetektől csinálom. Az elsők között nyitottunk. Emlékszem, novemberben volt a nyitás, decemberben a paleo bejgli már kint volt a piacon. Igen nagy sikere volt, büszkék is voltunk magunkra. 🙂

fagyi1
Ha ettetek már finomat…

Azt el is hiszem, hogy sikere volt… 🙂

Tényleg finomak a termékeink, és abszolút paleo alapelveket követnek, amire egyébként néhányan a mai napig rácsodálkoznak. A napokban is volt itt egy vásárló, aki megkérdezte, hogy mi is az a paleo? Ette a fagyinkat, teljesen el volt tőle ájulva, hogy mennyire igazi íze van. Aztán olvasta a paleocsinta kiírást az üzleten, és rákérdezett, hogy nem írtuk-e el? 🙂

Hogyan álltok itt az üzletben a vitaképző dolgokkal, mint például méz, kókuszvirágcukor, tápiókaliszt és még sorolhatnám…?

Elmira ropogosa
Elmira ropogósa

Én a paleóban azt az irányzatot viszem, amit Elmirával is osztunk, hogy kompromisszum van, annyi, amennyit megenged a szervezet. A biztonságos keményítők, mint sütőtök, édesburgonya, taró, tápióka, időnként beleférnek. Néhány termékben használunk kókuszcukrot, rezisztens tápiókát. Méz egyetlen süteményünkben van csak. Kifejezetten figyelünk a tudományos, alátámasztott eredményekre. Egyes esetekben, mint például zabpehely liszt, el is szoktuk mondani, hogy csak saját felelősségre ajánljuk, kompromisszumos megoldásként. Minden süteményünk összetevőit kiírjuk. Engem felháborít, ha az élelmiszereken nincsenek feltüntetve az összetevők. Emellett az is zavar, hogy gyakran nem írják rá a termékekre a származási helyet, csak a forgalmazót. A termékeink 90%-át magunk fejlesztettük ki, egy-kettő van csak, amit nem. Ilyen például Elmira ropogósa, ami éppen azért viseli az ő nevét, mert az ő receptje alapján készül. Én főleg a sós sütiket, kekszeket kreálom, Éva inkább a krémesebbeket, édesebbeket. Legalább 40-45 saját fejlesztésű termékünk van már. Minden igényt próbálunk kielégíteni, például tojásmentes dolgokat is kikísérleteztünk. Nem csak késztermékeink, lisztkeverékeink is vannak.

polc2_lMi mindent végzel itt az üzletben?

Leggyakrabban a műhelyben vagyok. Szeretek ott lenni, készíteni a termékeinket, de gyakran kiszolgálok is. A tanácsadásokat a legtöbb esetben én csinálom, bár már elsősorban csak a problémásabb esetekben, mert az alkalmazottaink is elég sok mindent tudnak, nyitottak.

Vendéglátással foglalkoztál ezelőtt is?

Nem. A vendéglátóipari főiskolai végzettségem alapján ez lett volna logikus, de akkor még annyira nem érdekelt. Tolmácsoltam főleg, aztán Olaszországban elvégeztem egy cukrász- és pék tanfolyamot, még a paleo előtt. Közben megcsináltam kint egy úgynevezett kulturális közvetítői tanfolyamot is, aminek köszönhetően most a bevándorlókat segítem beilleszkedni Olaszországban.

Nemrég megjelent a könyved, milyen indíttatásból írtad meg?

konyv-1Éppen a tanácsadások, felvilágosítások kapcsán jött az ötlet. Amikor a kedves vásárló elképedt, hogy “ezt se ehetek, azt se ehetek, akkor tulajdonképpen mit ehetek?”…

A klasszikus kérdés. 🙂

Igen, a klasszikus kérdés. Akkor merült fel bennem először a könyv, amikor már tizenötödszörre fordult elő, hogy elmondtam valakinek, hogy a paleo szerint mi mindent nem ehet, és erre a következő kérdés az volt, hogy pontosan mit is takar a gabona, és mik azok a hüvelyesek? Szöget ütött a fejemben, hogy mennyire sokan nem tudják. Ez persze nem baj, nem kell mindenkinek élelmiszer szakértőnek lenni, de akkor itt egy hiányosságot pótolni kellene. Ekkor jött az ötlet, hogy én ezt megírom. Úgy írom meg, hogy nem csak azt mondom, hogy hüvelyesek, hanem konkrétan felsorolom, hogy mik azok. Nem csak azt mondom, hogy fogyasszunk zöld leveles zöldségeket, hanem konkrétan leírom, hogy miket: spenótot, mángoldot, sóskát… Aztán az öcsém találkozott egyszer valakivel, aki azt mondta neki, hogy ő szívesen paleózna, de egyszerűen nincs kedve, energiája végigolvasni az erről szóló könyveket. Ha valaki a kezébe adna egy pár oldalt, hogy konkrétan mit szabad, mit nem szabad, akkor elkezdené. Ez szintén arra vitt rá, hogy mindez le legyen írva pontosan, röviden. Az utolsó lökést Elmirának köszönhetem, így született meg végül ez a gyakorlati kézikönyv kezdőknek. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy rövid és velős legyen, a lényeg legyen benne és olyan alapanyagok és receptek, amellyel el tud indulni bárki a világ bármelyik részén. Nem kell neki megvenni se a mandulalisztet, se a kókuszlisztet ha nem jut hozzá, mégis el tud kezdeni paleózni. Azt mondanám, hogy ha a legeldugottabb faluba is eljut a hír, hogy létezik a paleo, akkor nem megijedni kell, hogy “úristen, milyen marhaság ez, és milyen drága”, hanem igenis lehet azt úgy csinálni, hogy az ember nem költ többet az étkezésre, mint eddig. Olaszországban paleo alapanyagot nem kapni, így a fantáziámra van bízva, hogy mit tudok a gyerekeimnek főzni. Bemegyek az üzletbe, és körülnézek, hogy na, akkor mi az, ami mindebből paleo? Vissza lehet térni az abszolút igazi, hagyományos magyar konyhához: leves, főzelékek, feltétek.

Igen, szokták is mondani, hogy ha előveszi valaki például Horváth Ilona szakácskönyvét, annak a nagy része tulajdonképpen paleo recept. Ami nem teljesen az, az is minimális fantáziával paleóvá tehető.

polc4_lÍgy van. A magyar konyha szinte teljesen paleo lenne, ha azt a hagyományos verziójában nézzük. A mediterrán konyha is csak annyival jobb, hogy több friss zöldséget használ. A magyar konyha viszont sokkal finomabb és gazdagabb szerintem a főzelékeivel. Sokan a régmúltra visszanyúló kenyérfogyasztással példálóznak a paleo ellen, de tény, hogy a magyar emberek nemigen ettek kenyeret. Még a 20-as, 30-as években is egy héten egyszer sütöttek, amiből minden nap egy szeletet ettek. Arról nem is beszélve, hogy az a liszt nem az a liszt volt, ami ma. Ez az, amit nehéz az emberekkel megértetni, mert mindenki csak az elmúlt maximum 30 évben gondolkodik. Borzasztó nehéz a médiával, a hivatalos orvostudománnyal szembe menni. Arról például nem beszélnek a tévében, hogy a koleszterinhipotézist elindító kísérletet nyulakon végezték, akik ugyebár növényevők, és lám, megbetegszenek attól, ha koleszterinnel etetik őket.

Láttatok már ennyi paleo fagyit egy pultban?
Láttatok már ennyi paleo fagyit egy pultban?

Azért paleózom, mert szeretném megőrizni az egészségemet, nem szeretnék rákos lenni, mint édesanyám volt… A saját egészségünkről van szó. A magyar átlagéletkor eleve nagyon alacsony, és úgy gondolom, nem mindegy, hogy azt elhízottan, különböző betegségekkel, gyógyszerekre egy halom pénzt elköltve élem, vagy egészségesen, emberhez méltóan. Tudjak gyalogolni, ki tudjak menni az utcára, és ne a gyógyszereimet számolgassam otthon. Ez ott kezdődik viszont, hogy a gyerekemnek nem kenyeret meg tejet adok, hanem szalonnát, kacsazsírt, zöldséget… Ez 70 évvel ezelőtt még így volt. Kétségtelen, hogy főzni kell annak, aki paleózik, és ez nehéz lehet a mai felgyorsult világban. Én egyszerűen nem kényeztetem el a családot azzal, hogy naponta frisset főzök. Kétszer főzök egy héten, akkor három óra rámegy, de ennyi.

Emlékszem, hogy amikor először beszéltél a könyv tervéről a klubban, szóba került, hogy rengeteg ötleted van a természetes testápolással kapcsolatban is. Erről is írsz a könyvedben?

Igen, leírom többek között, hogy hogyan mosok tojássárgájával hajat, vagy mivel váltom ki a méreganyaggal teli, fluoridos fogkrémeket. Sok hétköznapi gyakorlati tanács van benne.

Látszik rajtad, hogy szereted ezt a könyvet. 🙂

Igen, az egészet szeretem. Azt hiszem, ezzel megtaláltam azt, amit igazán szeretek csinálni. 🙂

Nagyon inspiráló volt  Klárával beszélgetni, aki több év után is ennyire lelkes a témában. Klubot vezet, a boltban tevékenykedik, könyvet ír, rengeteget utazik… Nem csoda hogy a paleo kérdést az életében igyekszik minél egyszerűbben megoldani. Amennyire én látom, neki ez már sikerült, az összegyűjtött tapasztalatait pedig most velünk is megosztotta a könyvében. Nem vagyok már kezdő, de pár hasznos tanáccsal, ötlettel engem is kisegített, csak ajánlani tudom. 🙂

Ártalmatlan finomságok... :-)
Ártalmatlan finomságok… 🙂

 

cegtablaAz Ártalmatlan Finomságok Boltjának weboldala – az üzlet a Kolosy térnél, egy lépcső alján található belső udvarban van.

 

konyvKlára könyvét a gszabok@gmail.com e-mail címen rendelhetitek meg tőle.

Te mivel mérgezed magad?

Hirtelen felindulásból, de tulajdonképpen minden konkrét ok nélkül írok most. Csak sétáltam, gondolkodtam, és jól felhúztam magam. Mint a viccben, amikor a nyuszika elmegy a medvéhez elkérni a porszívóját, de nem bízik benne, hogy az odaadja. Mikor végül odaér, berúgja az ajtót: “Tudod mit, medve, b… meg a porszívódat! 🙂 ”

csirkemell3_miniA nyugati táplálkozással a legnagyobb probléma az, hogy rettentően megszoktuk. Innen kezdve, ahogy Szendi Gábor is írta már, normálisnak tekintjük, és ha a szervezetünk nem úgy reagál rá, ahogy szeretnénk, magunkat tartjuk betegnek. Egy cukorbetegséggel foglalkozó fórumon botlottam bele nem is olyan régen egy hozzászólásba, ami kissé megdöbbentett. Szóba került ugyanis a paleo étrend, mint lehetséges megoldása a 2-es típusú cukorbetegségnek. Valaki megjegyezte, hogy igen, valóban hatásos, de csak tünetileg kezel, hiszen ha visszatérnél a megszokott ételekhez, ugyanúgy kiújulna

Tessék?
Egyrészt: miért térnék vissza, ha jól vagyok tőle?
Másrészt: inkább lőjem magam inzulinnal, tovább tetézve a problémát, vagyis a fennálló inzulinrezisztenciámat, ahelyett, hogy a szervezetem számára megfelelő tápanyagokat vigyek be a szervezetembe? Olyanokat, amivel egészségesen működök?
Harmadrészt: ma belém villant, hogy tulajdonképpen mi is a méreg definíciója? Csak a Wikipédia van kéznél, hát nézzük: “Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe.”.

Hmmm… Amikor azt tapasztalom, hogy az állítólag gyógyíthatatlan inzulinrezisztenciám megoldódik, a hosszú évek óta meglévő petefészek cisztáim – amire az orvos hormontartalmú gyógyszert akart adni – nyom nélkül eltűnnek, amikor mellettem azt látom, hogy komoly, pajzsmirigyet is érintő autoimmun betegségekből laborlelettel is bizonyíthatóan gyógyulnak az emberek, cukorbetegek elhagyják az inzulint, és mindez CSAK a táplálkozás megváltoztatásának és nem gyógyszereknek köszönhető, akkor mit gondoljak? Azt gondolom, hogy ha ez annak tulajdonítható, hogy elhagytuk a kenyeret, a tejtermékeket, és néhány más olyan élelmiszert, amihez még nem volt időnk evolúciósan teljesen alkalmazkodni, akkor ezek az élelmiszerek számunkra nem táplálékok, hanem mérgek.

Tudom, ez drasztikusan hangzik, de próbáljuk meg ezt a dolgot egy kicsit kívülről szemlélni: ki mondta, hogy amit etetnek velünk, az jó? A tévé? Az élelmiszeripar, aki ránk akarja sózni a termékeit? Vagy az orvosok, akik nem tudnak kigyógyítani a civilizációs betegségeinkből? Még mielőtt bárki megkövezne, nem bántom az orvosokat, sok problémát valóban megoldanak, amiért köszönet jár. Sok problémát viszont csak látszólag, vagyis tünetileg kezelnek, és ez elsősorban a civilizációs betegségeinkre igaz. Ha tehetünk érte a táplálkozásunkkal, miért ne tegyünk?

A választás a miénk. Ehetjük azt, amit eddig, mert már megszoktuk, és különben is állati kényelmes, vagy megpróbálhatunk valami mást, amivel megtarthatjuk, vagy visszanyerhetjük az egészségünket. És igen, szándékos a feltételes mód. Nem kell mindent elsőre elhinni, persze. De mi van, ha csak lehet, hogy segít? Miért van az, hogy hamarabb beveszünk egy pirulát, amiben azt sem tudjuk, hogy mi van, mint hogy lecseréljük a kenyerünket zöldségre? Most komolyan, nem ér meg egy próbát?