Nagy Paleo konyha teszt

nagy-paleokonyha-teszt

Lehet gazdaságosan paleózni? És különleges, nehezen beszerezhető alapanyagok nélkül? Elsősorban magamnak, de szűkebb és tágabb környezetemnek is szerettem volna bebizonyítani, hogy mindkét kérdésre igen a válasz. Nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is. A terv az, hogy két héten keresztül minden nap magam készítem el a napi elemózsiánkat, csupa hagyományos alapanyagból. A menü lehetőség szerint változatos, gazdaságos és bőséges. Ja, és természetesen paleo. 🙂 Nem az a cél, hogy két hét éhezés alatt bemutassam, lám, milyen olcsón meg lehet ezt úszni, ezért az a megállapodás, hogy ha éhesek vagyunk, eszünk. És mindent számolunk az utolsó forintig. Mindent.

Hétfőtől kezdve két héten keresztül minden nap bemutatom Nektek az egész napi menünket. Hogy mit tesztelünk? Két dolgot: az egyik, hogy megoldható-e kompromisszumok és speciális alapanyagok nélkül a paleo étkezés, a másik, hogy vajon mennyiből lehet mindezt kihozni? A recepteknél szerepelni fog az alapanyagok pontos beszerzési ára, és a bejegyzések végén láthatjátok majd a napi költségvetést, illetve az egy főre jutó költséget.

Mik a szabályok?

  1. Minden ételhez hagyományos, könnyen beszerezhető alapanyagokat használok. Kivételnek tűnhet két dolog: az egyik a kókuszzsír, ami szinte már bárhol, bármelyik nagy áruházban beszerezhető. Ha idegenkedsz tőle, helyettesítsd bármilyen más zsírral (leginkább a kacsa- és a libazsír ajánlott). Édesítéshez stevia port, gyümölcsöt és nyersen néha mézet használok. Igazán paleo az lenne, ha nem is édesítenénk semmit, ez is egy opció persze. 🙂 A stevia mellékíze gyümölcs vagy méz mellett minimálisra csökken, ugyanakkor egy árkategóriában mozog a cukorral, és emellett egészséges is, ezért szeretem (Figyelem: 20 g belőle 6 kg cukornak felel meg!). Nyírfacukrot (xilit) és eritritet nem használok.
  2. Ha éhesek vagyunk, eszünk, de csak akkor eszünk, ha éhesek vagyunk.
  3. Innivalót nem számolok el egyszer sem, de nem is iszunk mást, csak vizet.
  4. Kókusztej készítése esetén a költséget (kókuszreszelék ára) a tej felhasználásánál számolom el teljes egészében, a visszamaradó reszelék (házi kókuszliszt) használatakor így nem számítok fel semmit.
  5. A vendégségbe vitt ennivalót nem számítom bele a költségvetésbe, de amit mi eszünk vendégségben, azt belekalkulálom.

A teszt eredményét az elkövetkezendő két hétben folyamatosan mutatom be. Az adott nap leírását mindig kora reggel teszem közzé az oldalon.

Ha van kedved hozzá, tedd próbára a Te konyhádat és költségvetésedet is! 🙂 Mit eszel, milyen alapanyagokkal dolgozol, mennyiből tudod kihozni a napi étkezésedet? Örülök, ha megosztod velem a tapasztalataidat! 🙂

Készen állsz? Vigyázz, kész…

10 perces házi kókusztej és kókuszliszt készítése

Sokan nem mernek nekiállni, pedig egyáltalán nem macerás. Csak egyszer kell kipróbálni, hogy rájöjjön az ember lánya, mennyire megéri! 🙂

Már nagyon régóta érik ez a cikk, csak egyszerűen eddig nem jutottam el oda, hogy fázisfotókat készítsek. Higgyétek el, egy körülbelül 1,5×3 négyzetméteres konyhában ez nem is olyan egyszerű a géppel, állvánnyal, lámpával, hogy ne essek el benne, ne kenjem össze, és még használjam is… 🙂 Lényeg a lényeg: elkészült. Ezt a turbó verziót ebben a formában kényszerből fejlesztettem ki, mert nálunk gyakran előfordul, hogy „kókusztej kell, de most”. Hideg vízből készítve nekem nem jött be, forralva meg ugyan szuper zsíros, gazdag, finom tej lesz belőle, csak győzze az ember kivárni, amíg kihűl.

A 10 perc a kókusztej készítésére vonatkozik, a lisztet, ha nem nedvesen kívánjuk felhasználni, ki kell még szárítani, ami sütőben úgy 15-20 perc.

Akkor kezdjünk is neki! 🙂

Hozzávalók:

  • 20 dkg kókuszreszelék (fontos infó a recept végén, olvasd el!)
  • 5 dl forralt víz
  • 7 dl hideg víz
  • 1 db tejforraló edény
  • 1 db, minimum 2 l-es tál
  • 1 db nagy szűrő
  • 1 db, min. 40×40 cm-es gézlap vagy konyharuha
  • turmixgép (végső esetben botmixer is jó lehet, de nem lesz ugyanolyan gazdag, zsíros a tej, így nem a legjobb választás)
  • vízforraló (elhagyható persze, csak úgy picit lassabb lesz)

Lépések:

1. A tejforraló edény aljába beleszórjuk a kókuszreszeléket, és vízforralóban forralt 5 dl vizet öntünk hozzá.

kokusztej2_m

2. Alágyújtunk, és még 1 percig forraljuk.

kokusztej3_m

3. 2 percre állni hagyjuk, majd hozzáöntjük a hideg vizet.

kokusztej6_m

4. Az egészet gyorsan turmixgépbe töltjük, és maximum fokozaton 3 percig járatjuk.

kokusztej8_m

5. Közben a tálra rátesszük a szűrőt…

kokusztej4_m

6. … arra pedig ráborítjuk a gézlapot/konyharuhát.

kokusztej5_m

7. Amikor letelt a 3 perc, beleborítjuk az egészet a gézzel bélelt szűrőbe.

kokusztej9_mini

8. Összefogjuk az anyagot a négy sarkánál és alaposan kicsavarjuk belőle a tejet.

kokusztej10_m

9. A nedves kókuszreszeléket sütőlemezre simítjuk,

kokusztej12_m

10. és hideg sütőbe téve, azt 150 fokra állítva kb. 17-18 perc alatt kiszárítjuk.

kokusztej11_m

Kész! 😀

kokusztej13b_m

Frissítés! Nagyon sok múlik a kókuszreszelék minőségén. Sajnos az eddig használt (a képeken is szereplő) Spar Budget-féle már nem a régi, mert beszállítót váltottak. Az új reszelékük fehérített, fűrészpor-szerű, egyáltalán nem ajánlom. A lényeg, hogy próbáljatok minél nagyobb szemű, nem fehérített reszeléket választani. Olyan minőséget, mint ez volt, még nem találtam, de talán a Kalifa és a Tesco reszelék a legjobb választás. Szárazabbak viszont, így több vizet szívnak magukba, ezért a recept szerinti 20 dkg helyett 10-13 dkg-mal érdemes próbálkozni. Az a lényeg, hogy a forralás közben ne egy sűrű kókuszmassza legyen, tudjon egy kicsit „rotyogni”.

Figyelem! A házi kókuszliszt nem ugyanolyan, mint a boltban vásárolt. A bolti sokkal finomabb, tejporszerű, több nedvességet szív magába.

A kókusztejet hűtőbe téve vastag zsírréteg válik ki a tetején. Ez akár külön is felhasználható, de vissza is lehet olvasztani a tejbe. Kókusztejes turmixokba én mindig beleteszem. 🙂

Tetszett a recept?
Alakítsd ki a saját paleo konyhádat, iratkozz fel a Paleo konyha hírlevelére!
Recepteket, gyakorlati tanácsokat, és érdekes, hasznos elméleti infókat is küldök Neked.

Levélszemetet (spam) nem küldök. A hírlevélre való feliratkozással egyben elfogadod, hogy reklám tartalmú (eDM) levelet is kaphatsz tőlem.
Paleo konyha - Haász Niki

Répás lepény, avagy répasüti

Lepény, mert lapos, de tulajdonképpen inkább süti, és ha ismeritek, mind ízében, mind állagában eléggé hasonlít a szórt túrós rétesre. Nem tudom minek köszönhető, mert az összetevőik metszete meglehetősen kis halmaz, amennyire emlékszem, a tojásban talán ki is merül… 🙂 Akár reggelire, akár desszertnek el tudom képzelni. Reggeli esetén a plusz édesítés akár el is hagyható.

8-V2

Hozzávalók:

  • 1 kg sárgarépa
  • 4 dkg házi kókuszliszt
  • 10 dkg kókuszzsír
  • 2 db alma
  • 10 dkg mazsola
  • 6 db tojás
  • 1/2 mk. stevia por
  • 1 tk. gyömbér

Elkészítés:

A sárgarépákat megpucolom, felkarikázom, puhára főzöm, majd villával szétnyomkodom. Az almákat nagy lyukú reszelőn lereszelem, a tojásokat szétválasztom. A tojásfehérjéket kemény habbá verem, az összes többi hozzávalót pedig alaposan összedolgozom. Óvatosan összeforgatom a habbá vert fehérjékkel, és kókuszzsírral kikent tepsibe simítom. 190 fokos előmelegített sütőben 30 percig sütöm.

Melegen könnyen szétesik, de kihűlve szépen szeletelhető.

Töltött káposzta

A világ legfinomabb töltött káposztáját a nagymamám készíti, ez nem kérdés… 🙂 Minden családi összejövetel kötelező résztvevője, egyszerűen kiköveteljük, nem maradhat el. A nagypapám Erdélyben született, a mama a kedvéért megtanult erdélyi töltött káposztát készíteni. Na, én ezen nőttem fel. Picit fura is volt mindig másoknál a pirospaprikás verzió, persze nem rossz, csak fura. Szóval az erdélyi töltött káposztában nincs ám pirospaprika, ellenben van benne borsikafű (csombor) és kapor. A most mellékelt képek nem ezt tükrözik, amikor fotóztam, éppen paprikásan készítettük… 🙂 na nem sokkal. Isteni finom, egy próbát mindenképpen megér. Nem kell aggódni, a rizst helyettesítő karfiolt az sem fogja felismerni benne, aki nem szereti.

13-E3

Hozzávalók:

  • 80 dkg darált hús (zsírosabb sertéshúst javaslok)
  • 1 db tojás
  • 1/2 fej karfiol
  • 10 dkg füstölt szalonna
  • 80 dkg vecsési savanyú káposzta
  • 1tk. borsikafű
  • 1tk. kapor
  • 2 csapott tk. só
  • bors

13-E2

Elkészítés:

A szalonnáról levágom a bőrt, és ledarálom (jobb híján én aprítóval szoktam). A karfiolt rizsszem nagyságúra aprítom, és a káposzta kivételével minden egyéb hozzávalóval összegyúrom. Gombócokat formázok, és a káposztával felváltva rétegzem egy lábosba (a káposztával kezdve). Pici borsikafű és kapor a káposztára is mehet még, csak a borsikafűvel csínján kell bánni, mert nagyon megsavanyíthatja a végeredményt. Felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen nem lepi el. Felforralom, és alacsony lángon, lefedve készre főzöm (kb. 2 óra).

Na igen, éppen a káposztatöltögetést spórolom ki a dologból, de nézzétek el nekem! Így is ugyanolyan finom, és sokkal kevesebb a macera… 🙂