Céklás brownie

Mindenféle brownieval lelkesen szoktam próbálkozni, már csak azért is, mert nem nagyon lehet elrontani, legfeljebb, ha kiszárítjuk. Ezzel a verzióval a Diéták & Álmok blogon futottam össze nemrég, rögtön tudtam, hogy még lesz közünk egymáshoz. Picit kellett csak paleósítani, és elsőre is nagyon finom lett. Annyira, hogy másnap már készült is a következő. 🙂

Hozzávalók:

  • 30 dkg főtt cékla
  • 20 dkg 80%-os étcsokoládé
  • 15 dkg kókuszzsír
  • 15 dkg-nyi édesítés, nálam ez 3/4 mk. stevia por
  • 6 db tojás
  • 7 + 5 dkg mandula
  • 3 dkg natúr kakaópor

A céklát egy aprítóban ledaráltam (nem krémesre, de apróra). A csokoládét a kókuszzsírral és a stevia porral összeolvasztottam, hagytam kihűlni. 7 dkg manulát porrá daráltam, a maradékot pedig késsel felaprítottam kicsit. A tojásokat a kihűlt csokis masszával alaposan kikevertem, majd belement az aprított mandulán kívül az összes többi hozzávaló is. Szilikonos formába töltöttem (kb. 20*20-as tepsinek felel meg), de sütőpapír is használható. Megszórtam a mandulával, végül betettem a 180 fokra előmelegített sütőbe. Nekem 22 perc alatt elkészült.

Jó étvágyat! 🙂

Tojásos lecsó

Számomra a leg-leg-leg… 🙂 Gyerekként egyáltalán nem voltam hajlandó megenni, mondván, hogy én ugyan nem eszek fonnyadt zöldséget. Valahol ott törtem meg, amikor anyukám belemártott egy szelet kenyeret a szaftjába, hogy legalább azt kóstoljam meg. Imádtam. A fonnyadt zöldségnek egy darabig még sikerült ellenállnom, aztán megtört a jég.  Azóta nincs megállás. Bármikor, bármennyit. Tojásosan, naná.

A saját konyhámban most az okozza a legnagyobb problémát, hogy én már csak nosztalgiából is, de jó szaftosan, lédúsan szeretem, pedig a kenyér ugye már a múlté. Sanyi viszont ragaszkodik, akarom mondani ragaszkodna a lémentes verzióhoz. Na jó, néha igazán megpróbálok a kedvére tenni, de valahogy akkor se nagyon jön össze. Hiába, az én konyhám, az én váram… 😀

Hozzávalók:

  • 1 kg lecsó paprika
  • 60-70 dkg érett paradicsom
  • 2 nagy fej vöröshagyma
  • 1 ek. kókuszzsír
  • 8 db tojás
  • ízlés szerinti zöld fűszer (petrezselyemmel és kakukkfűvel is nagyon finom)

A hagymát megpucolom, csíkokra vágom, és egy nagyobb lábosban a felhevített kókuszzsíron megpirítom. Közben megmosom és felkarikázom a paprikát (ez nálam kardinális kérdés, karikázom, és nem kockázom! 😉 ). Hozzáadom a megpirult hagymához, és aláöntök egy fél dl vizet. Átforgatom, sózom.
Amíg összeesik kissé a paprika, vízforralóban vizet forralok, és ráöntöm az egész paradicsomokra (lepje el teljesen). 1-2 percig hagyom őket benne, majd kiveszem, és lefejtem róluk a héjukat. Így pikkpakk lejön. Amikor a paprika már összeesett, hozzáadom a paradicsomot, utánsózom, ha kell, és közben felütöm a tojásokat egy tálba. A tojásokat is megsózom, összekeverem (nem nagyon, a Sanyi kedvéért 🙂 ), és az elkészült lecsóhoz öntöm. Kicsit forralom, átkeverem még, majd lehúzom a tűzről. A zöld fűszert a végén forgatom bele.

Hmmm… jó étvágyat! 🙂

Karfiolrizs

Valamiért mostanában ritkábban készül nálunk, de a mai napig az egyik kedvenc köretem. Azt hiszem, be is vásárolok karfiolból… 🙂

Nagyon egyszerű elkészíteni:

Hozzávalók 2-3 főre:

  • 1/2 fej karfiol (ha kicsi, akkor 1 fej is lehet)
  • 1 ek. kókuszzsír
  • bors
  • 1 csokor friss petrezselyem vagy 1 ek. szárítva

A karfiolt aprítóban rizsszem nagyságúra aprítjuk, vagy nagylyukú reszelőn lereszeljük. A kókuszszírt felhevítjük, hozzáadjuk a karfiolt, átforgatjuk, sózzuk-borsozzuk, majd takaréklángon, lefedve roppanósra pároljuk (ha öreg a karfiol, öntsünk alá kb. 1/2 dl. vizet). Ez mindössze néhány perc, érdemes ellenőrizni! Amikor elkészült, akkor keverjük csak bele a petrezselymet, majd tálalhatjuk is!

Ez egy alaprecept, természetesen bármivel felturbózható, gomba, hagyma, stb. …

Jó étvágyat! 🙂