A paleo és én

Sziasztok!

Először is hadd mutatkozzam be Nektek:
Haász Nikolettának hívnak, és 2013 októberében lettem paleo gasztroblogger. 🙂

A körülöttem élők – elsősorban a férjem, Sanyi, akit gyakran emlegetek a bejegyzéseimben – a tanúi annak, hogy a paleolit étrend számomra már rég nem egyszerű diéta. Kezdve ott, hogy nem is a szó köznapi értelmében vett diéta céljából kezdtem, hiszen mindig is vékony voltam. Valahogy egy-két hónap alatt nagyon rákaptam az ízére, és nem egyszerűen étrend, hanem életmód lett belőle. A ruháimat már csak mosódióval mosom, ecettel és illóolajjal öblítem őket. Tisztálkodáshoz natúr szappanokat használok, a testápolóimat és a dezodoromat magam keverem. Ezek a dolgok valahogy természetesen jöttek egymás után.

Miért a paleo?

Mondhatnám, hogy mindig is foglalkoztatott az egészséges táplálkozás, de nem lenne igaz. 🙂 Több apróbbnak gondolt egészségügyi problémám ugyan akadt, de soha nem gondoltam magam betegnek, vagy hogy szükségem lenne arra, hogy egészségesebben étkezzem. A legbosszantóbb dolog talán az volt, hogy rendszeresen (hetente többször) előfordult, hogy “leesett a cukrom”, rosszul lettem, de ha gyorsan ettem valamit, elmúlt (mikor a körzeti orvosomnak említettem ezt a problémát, annyit javasolt, hogy legyen mindig nálam szőlőcukor…). Egy vérvétel alkalmával derült ki, hogy még nem vagyok ugyan inzulinrezisztens, de jó úton haladok afelé. Utánanéztem az ehhez kapcsolódó diétának, próbálkoztam is vele, de a mennyiségi megszorításokkal mindig is hadilábon álltam. Egy kollégám akkor már hónapok óta paleozott, nagyon tetszett neki, az ő hatására kezdtem el végül én is.  Mondanom sem kell, a rosszulléteim megszűntek teljesen, és több, számomra akkor még váratlan pozitív hatása is volt. Elmúlt a macska- és jelentősen csökkent a pollenallergiám, nagyon sok energiát adott, kevesebb az alvásigényem, és ma már állítom, hogy a klausztrofóbiám is ettől múlt el…

Számomra a paleolit táplálkozás jótékony hatását ugyanakkor mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2013 márciusáig épphogy csak köszönő viszonyban álltam a konyhával (jelzem, hogy 30-on felüli nő vagyok), gyakorlatilag egyáltalán nem főztem. Azóta mintha kicseréltek volna: jellemző, hogy nem lehetek annyira fáradt este hazaérve, hogy ne álljak még neki sütni-főzni valamit.  Nem azért mert muszáj, hanem mert ÉLVEZEM! Igen, ez nagy szó! 🙂 Maga a paleo rengeteg energiát ad hozzá, ez nyilván közrejátszik.

Mit kaptam a paleotól?

Komoly hobbit és célt adott az életemnek a paleo. A sütés-főzés természetesen az egyik, amit azóta is imádok, mert kikapcsol, és élvezem az egész folyamatot. A másik része, hogy komolyan elkezdem foglalkozni az egészséges táplálkozással, az ételek szervezetünkre gyakorolt hatásaival. Biológus végzettségem szerencsére segít abban, hogy az olvasott könyveket, szakcikkeket könnyebben fel tudjam dolgozni. Gyakorlatilag minden szabadidőmet azzal töltöm, hogy tovább képezzem magam a témában: rendszeresen járok előadásokra (amiért külön köszönet a Budapesti Paleo Klubnak,  Posta Reninek és Bartha Ákosnak), tanulmányozom az ehhez kapcsolódó könyveket, cikkeket. Örülök, hogy egyre többen fordulnak hozzám a kérdéseikkel, mert bár nem mindig tudom a választ, ez motivál arra, hogy megtudjam. Szóval kérdezzetek bátran, legfeljebb utánanézek… 🙂

Ezért vagyok hát itt, és nagyon örülök, hogy Ti is itt vagytok! 🙂

Niki

Print Friendly

“A paleo és én” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. Szia Niki!

    Először is gratulálok az új blogodhoz, nagyon tetszenek a receptek és képek, melyek igazán élvezetessé teszik az oldalt.
    Ígérem, hogy ki fogom én is próbálni a receptjeidet (hacsak feleannyira finomak, mint ahogyan a képeken kinéznek, akkor már megéri 😉

    További sok sikert az oldalhoz és sok örömöt az életben!

    Hajrá,
    Unokahúgod :*

  2. Szia, véletlenül vetődtem ide és látom, hogy az egyik facebookos paleos csoportból “ismerlek” 🙂
    Szuperjó az oldal, azt hiszem pár dolgot ki fogok próbálni innen 🙂

    Üdv.
    Ági

    1. Szia! 🙂

      Aranyos vagy, nagyon örülök, hogy tetszik az oldal, sok sikert a próbálkozásokhoz! Majd írd meg, hogy sikerültek! 🙂

      Niki

  3. Mi tavaly augusztus óta paleozunk, kis kompromisszumokkal, (amit elsősorban 4,5 éves kislányunk kedvéért hozunk). Én magam 13 kg-mal lettem kevesebb 2 hónap alatt, azóta sem változott a súlyom. A vérképem rendbejött, és nincsenek éhségrohamok, várcukor probléma. A kislányom remekül fejlődik, én tele vagyok energiával, szóval megérte váltani.
    Sokan jönnek a gunyoros megjegyzéseikkel, de nem érdekel, mert jól érzem magam a változtatások miatt, és innen kezdve nem számít, ki mit mond.
    Kitartás, és így tovább!

    1. Kedves Kriszta! Köszönöm a biztatást, és hogy megosztottad a tapasztalataidat! 🙂 Pici gyerekeknél tágabban kell értelmezni a paleo fogalmát, teljesen természetes, hogy kompromisszumokat köttök. Hasonlóan érzek én is: senki nem tudja megmagyarázni, hogy ez nekem nem jó, addig, amíg jól érzem magam tőle (mit jól – sokkal jobban)! 🙂

      Üdv:
      Niki

  4. Szia Niki! Pont most olvastam a recepted, aztán kiváncsi lettem Rád is. A mi életünkben is jelen van a paleo. Kissebbik fiam 30 éves és két éve pikkelysömör jelentkezett bőrén. Borzasztóan kétségbeesett és nem fogadta el a bőrgyógyászoktól, hogy ez gyógyíthatatlan és ezzel kell élnie a továbbiakban. Elvégzett egy agykontroll tanfolyamot és elkezdett paleózni. Mivel Gábor vékony testalkatú a paleotól sajnos még vagy 7 kilót fogyott, ennek ellenére folytatta kitartóan. Vékonyságából kifolyólag kompromisszumként fogyaszt zab és rizs ételeket. Egy év paleo után nyoma sincs a betegségének, a régebben havonta jelentkező afta /herpesz a szájban/ is a múlté. Mivel még itthon lakik én főzök neki is, vagyis mi is a párommal így étkezünk, csak mi bűnözünk is néha. Két éve nincs itthon búzaliszt, cukor és tejtermék. Nagyon jól belejöttünk, olyannyira, hogy Fehérváron elvégeztem egy kenyérsütő tanfolyamot. Persze paleosan. Nekem is javasolták a blogot, de egyenlőre még nem. Állatvédő vagyok és ha van kis időm a kutyáimra vagy az állatvédelemre fordítom. Bocs a hosszú levélért és hogy magunkról ennyit írtam de jólesett kiírni magamból. További sok sikert Neked az életben! Üdvözöllek Velencéről ! Zsuzsa 55 éves.

    1. Kedves Zsuzsa! Egyáltalán nem haragszom, sőt nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad velem a történeteteket, jó ilyet olvasni! Örülök a jó tapasztalatoknak, bár ez igazából már nem is meglepő… 🙂 Minden jót kívánok Nektek, egyetek finomakat! 🙂

      1. Kedves Haász Niki és Csép Zsuzsi!
        Élmény számomra olvasni a levelezéseteket és a javaslataitokat, — a tapasztalatokat…! KÖSZÖNÖM SZÉPEN, hogy “bekukkanthattam” e helyre…!
        Kedves Niki! Nekiállok a kókusztej és a kókuszliszt elkészítéséhez.Nagy kedvet szereztem az írásodból.
        Sokat teszel értünk,az egészségünk visszaszerzésének lehetőségét bemutató anyagaiddal!
        Áldás Legyen Veled és Kedves Családoddal,s MINDENKIVEL, aki csatlakozik e csodálatos tevékenységedhez, az önzetlen segítéshez!
        Kézcsókkal és Üdvözlettel: “Tibor Kopasz ” –Békéscsabáról…! B.Ú.É.K.!

        1. Kedves Tibor!
          Örülök, hogy így látod, és annak főleg, hogy miattam kaptál kedvet valamihez… 🙂 Köszönöm a hozzászólásodat, többek között emiatt érdemes ezt csinálni! 🙂 Boldog Új Évet!
          Üdv:
          Niki

  5. Szia!
    Nagyon szuperek a receptek, sokat kiprobaltam mar! 🙂
    Kb. 1 honapja kezdtem csak paleozni, de rengeteg jo tapasztalatom van mar most is! es nem mellesleg nagyon finomakat eszem azota!! 🙂
    Tudnal esetleg olyan recepteket ajanlani, amivel edesanyamat is el tudnam csabitani a paleo vilaga fele, aki inzulinos cukorbeteg? Szenved a keves adagok miatt…
    Koszonom es tovabbi jo munkalkodast! 🙂

    1. Szia! Örülök, hogy tetszenek a receptek, és hogy jó tapasztalataid vannak a paleoval, annak meg még jobban, hogy meg is írtad! 🙂 Ha mondanál valami közelebbit édesanyád ízléséről, könnyebben ajánlhatnék recepteket… 🙂 Üdv: Niki

  6. Kedves Niki !

    Én a férjed Sanyi kollégája vagyok. Mi is átálltunk pár hónapja a cukormentes életmódra, és xilit-et használunk. Mi nem tapasztaltuk már az elején sem annak mellékhatásait, így a vendégeinket bátran kínáljuk xilit-es süteménnyel, sőt igazából sokszor nem is tudják hogy cukor nélkül készült 🙂

    Józsi

    1. Szia! 🙂

      Az egyedi érzékenység miatt azért ez bátor dolog, pláne, ha több szelettel is eszik valaki a sütiből… mi már többször pórul jártunk vele. 🙂 Mindenesetre hajrá a cukormentesség! 🙂

      Niki

  7. Szia Niki !

    Abban kérnénk segítséget hogy tudunk elrakni sárgabaracklekvárt cukor nélkül. Elég nagy tételben csináljuk, úgy 30 befőttes üveggel, amihez régen felhasználtunk 6-10 kg cukrot (feleségem tudja…). Egyszerűen helyettesítsük 6-10 kg xilit-tel ?

    Üdv, Józsi

    1. Szia!

      Lekvárt én egyelőre csak azonnali fogyasztásra készítettem, és tökéletesen megtette a natúr főzött gyümölcs. Szerintem amúgy működnie kell xilittel is, legalábbis több xilites lekvár is forgalomban van (DM-ben is árulnak például). Továbbra is tartom, hogy egy kicsit “hígítanám” eritrittel vagy steviával… 🙂 Találtam nektek egy szimpatikusnak tűnő cikket egészséges lekvárfőzés témában, hátha segít: http://glutenmentesen-egeszsegesen.com/receptek/s%C3%BCtem%C3%A9nyek-desszertek/h%C3%A1zi-lekv%C3%A1r/

      Niki

  8. Szervusz Niki,
    én nemrég tévedtem a blogodra. Magam is gasztroblogger vagyok, de mivel több mint 2 éve átálltam a paleora a blogom kissé lelassult, mert a tematikája más volt eddig. Én magam sok eü problémától szabadultam, azonban a nyár óta többféle okokból kifolyólag visszavettem a basmati rizst és a krumplit az étrendembe. Szeretnék újra lemondani a krumpliról, mert ez a leginkább haszontalan kompromisszum de egyelőre nehezen megy. Remélem a receptjeid olvasása közben sikerül visszatérnem a “tiszta” útra 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*