Karfiolrizs, ahogy mi szeretjük

Paleo főételek készítésekor a kezdetekben sokszor problémát szokott jelenteni a köret kérdése. Mert ugye se krumpli, se rizs. “Te jó ég, akkor mit eszel a húshoz?!?” Ebbe a kérdésbe többször belefutottam már. Pedig a lehetőségek tárháza tényleg szinte végtelen. Sokszor hallom azt is, hogy “pedig hát kell a változatosság a táplálkozásban”! Mert a krumpli vs. rizs tényleg állati változatos. Azt kell, hogy mondjam, a paleóra való áttérésem óta lett igazán sokrétű az étrendem. Ráadásul hajlamos vagyok egy-egy ízletes újdonság hatására a régebbiekről elfeledkezni, így ez a dolog még bőven fokozható is  lenne.

A karfiolrizs most az egyik kedvenc köretem. Be kell, hogy valljam, a rizst mindig is imádtam. Ha ízében nem is teljesen, de látványra akár össze is keverhető a két étel, ízben pedig szerintem a karfiol veri a rizst. Mielőtt bárki fintorogni kezdene, ebben a verzióban már nincs jellegzetes karfiolíze. A férjem például nem nagyon szereti a karfiolt, de ez a köret nagyon is elnyerte a tetszését.

tmp_P1110412-289023255

Hozzávalók:

  • 1 nagy karfiol
  • 2 evőkanál kacsazsír (vagy egyéb ízesebb zsír)
  • 2 kis-közepes fej vöröshagyma
  • 1 póréhagyma
  • só, bors

Elkészítés:

A karfiolt rózsáira szedem, megmosom, és aprítógépben kb. rizsszem nagyságúra aprítom. A vöröshagymákat apróra vágom, a póréhagymát karikákra, és megdinsztelem őket a zsíron. Hozzáadom a karfiolt, sóval, borssal ízesítem, és alacsony lángon, időnként megforgatva fedő alatt párolom, amíg megpuhul.

Tesztelve pörkölttel, sült májjal és sült csirkével, de én magában is imádom! 🙂

Print Friendly

Boldog születésnapot anyukám!

A mai napon édesanyám születésnapját ünnepeljük. 🙂
A menü a következőkből állt:

  • Sütőtök krémleves pirított baconnel
  • Kesutejes csirkepörkölt karfiolrizzsel
  • Mákos-almás pitetorta Elmira receptje szerint 🙂

tmp_P1110593-844544639

Degeszre ettük magunkat, a sütire már csak hellyel-közzel maradt kapacitásunk, ami csak azért nem baj, mert így jut későbbre is… 🙂 Mezei Elmira blogján találtam a receptet, nagyon megtetszett, és nem csalódtunk benne. Nem az a tipikus születésnapi torta, pláne hogy én egy kis tepsiben készítettem… 🙂 Ellenben illatos, rusztikus, finom sütemény és nem utolsó sorban nagyon mutatós is.

A receptet a képre kattintva éritek el Elmira oldalán.

Próbáljátok ki Ti is!

 

Print Friendly

Avokádókrémmel töltött bacon

Néha a recepteket a helyzet szüli, ez is egy ilyen történet. Egy este hazaérve már mindketten nagyon éhesek voltunk, így muszáj volt valamit ennünk addig is, amíg főtt a vacsora. 🙂 A Sanyi (férjem) ilyenkor nemes egyszerűséggel kimarja a hűtőből az első húsárut vagy banánt, ami a kezébe akad, de ez alkalommal sikerült kikapnom a kezéből a szeletelt bacont, mielőtt eltüntette volna, mondván, mégse magában egye… Avokádón kívül viszont nem találtam mást, így – bár azt eredetileg pudingnak szántam – beáldoztam.

tmp_sonkatekercs_salataval478283468

Maga az avokádókrém recept nem egy nagy ördöngösség egyébként, két avokádó villával szétnyomott húsához egy fél, apróra vágott vöröshagymát kevertem, és sóval, borssal ízesítettem. Egy kevés citromlevet is facsartam hozzá, ízében és színében is fontos összetevő (nem barnul meg az avokádó).

tmp_sonkatekercs-1806970003

Az eredmény:
Sanyi, mikor látta, mire készülök, finoman megkérdezte, hogy ugye nem baj, ha ő ezt most csak megkóstolja, és inkább magában enné a bacont…?
Az első falat után viszont már kevésnek tűnt az avokádó… 🙂

Szerintem remek vendégváró lehet belőle.

Print Friendly

Hűvös őszi estékre…

Nincs is jobb egy (vagy inkább kettő) tányér sütőtök krémlevesnél. 🙂 A sütőtökkel csak idén ősszel ismerkedtünk meg, de máris elválaszthatatlanok lettünk… 🙂 Hidegen vagy melegen, reggelire, ebédre vagy vacsorára, bármikor jöhet ez a leves, és szerencsére ezzel nem csak én vagyok így. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tejszínes verzióját sosem kóstoltam, így nekem nem is hiányzik belőle, mindenesetre ha valaki nagyon ragaszkodik hozzá, kókusztejszínnel biztosan pótolható. Vendégek körében is nagy sikere volt már… 🙂

tmp_P1110245-844544639
Sütőtök krémleves

Mivel nem tudtam, milyennek is kellene lennie, egy-két próbálkozás után alakult ki a végleges verzió, de azt kell, hogy mondjam, megérte kísérletezni! 🙂 A recept tehát:

Hozzávalók:

  • 1 kg hámozott sütőtök
  • 2-3 szál sárgarépa
  • 1 nagy fej hagyma
  • 2 ek. kacsazsír
  • 3 tk. himalája só
  • 7-8 tekerésnyi fekete bors
  • gyömbér ízlés szerint
  • bacon levesbetétnek

A zsíron a hagymát megdinsztelem, hozzáadom a feldarabolt sütőtököt és répát. Kicsit összeforgatom, majd felöntöm annyi vízzel, ami ellepi. Sóval, borssal ízesítem (ezek mennyiségét befolyásolja, hogy végül összesen mennyi vizet adunk hozzá!), lefedem, és teljesen puhára főzöm. Ha elkészült, botmixerrel összeturmixolom, és annyi vizet adok még hozzá, hogy olyan krémleves állagú legyen (merthogy ilyenkor leginkább főzelékre emlékeztet). Gyömbérrel ízesítem, és még egyszer összeforralom, majd lehúzom a tűzről. A bacont (Sparban szoktam venni szeletelt fekete erdő sonkát, nagyon finom) apró darabokra vágom, és pici zsírban vagy anélkül megpirítom, tálaláskor a leves mellé kínálom.

Általában vacsorára készítem. Attól függően, hogy mennyire vagyunk éhesek, vagy marad belőle kettőnknek reggelire is, vagy nem (ez fejenként kb. 3-4 tányért jelent), de másnap délig egészen biztos, hogy nem áll el! 🙂

Print Friendly

Sütőtökös-csokis muffin

Igen, tudom, a paleo nem az édességekről szól. Két okom is van arra, hogy mégis miért pont egy édes muffinnal indítom a blogot. Az egyik, hogy ez az első olyan recept, amit teljesen magam dolgoztam ki, és büszke is vagyok rá, mert aki kóstolta, elégedett volt vele. A másik pedig, hogy szerintem igenis fontosak a paleo édességek azoknak az édesszájúaknak, akik egyelőre csak kacérkodnak az étrendváltás gondolatával. Gyorsan visszahőkölhet az, aki úgy érzi, hogy le kell mondania valamiről. A legtöbb fogyókúrás projekt is ezen bukik el..

Sütőtökös-csokis muffin
Sütőtökös-csokis muffin

Ez a muffin eredetileg az október 5-i váci paleos rendezvény muffin versenyére készült, és bár nem hozta el nekem a fődíjat, az elő- és “utókóstolók” körében is nagy sikert aratott. A dolog pikantériája az, hogy ráadásul a verseny után – kis módosításokkal – készített muffin lett a legfinomabb, így ennek a receptjét osztom meg Veletek:

Tészta:

  • 7 ek. őrölt mandula
  • 3 ek. kókuszliszt
  • 1/2 kávéskanál stevia por (ez kb 10dkg xilitnek vagy eritritnek felel meg)
  • 1/2 tk. szódabikarbóna
  • 1 tk. gyömbérpor (minél púposabb, annál pikánsabb lesz)
  • 1 piros alma lereszelve
  • 15 dkg sült sütőtök (nyersen, pucolva kb. 22 dkg)
  • 3 tojás (csipet sóval felverve)

A hozzávalókat összekeverve lágy masszát kapunk. 1-1 evőkanálnyit tettem körülbelül a muffin formákba, és a közepüket benyomkodva kosárformákat csináltam. Ide jön kb. 2 tk. töltelék.

Töltelék

  • 50 g kókuszzsír
  • 50 g kakaópor
  • 50 g eritrit

Az eritritet összekeverés előtt 2-3 ek. vízzel sziruppá összemelegítem, különben nem lesz jó, de mehet helyette 40 g porxukor is, azt nem kell sziruposítani (sima xilittel még nem próbáltam). A hozzávalókat gépi habverővel alaposan összekeverem és annyi vizet teszek hozzá közben, hogy olyan lágy pudingos állaga legyen.

Miután belekerül a töltelék, a kosárkák szélét óvatosan ráhajtogatom és a maradék tésztával befedem őket.
1 almát lereszelve a tetejükre halmozok.
170-180 fokos sütőben kb. fél óra.
Ez a mennyiség 12 db kisméretű muffin formához elég.

Jó étvágyat hozzá! 🙂

Print Friendly