Hétköznap a munkahelyemre általában a Paleofutártól szoktam ebédet rendelni, egyelőre meg vagyok elégedve velük. Valamelyik nap gesztenyével töltött csirkecomb volt a terítéken, és hát az a helyzet, hogy le voltam nyűgözve. A csirkecomb ugyan nem a kedvencem, de az a gesztenyetöltelék, és az összhatás… mennyei volt. Persze, lehet, hogy csak azért, mert az újdonság erejével hatott és nem mellesleg imádom a gesztenyét. 🙂
Szóval elhatároztam, hogy valami hasonlót én is szeretnék alkotni. Egyik este villámcsapásként hasított belém egy nagyszerű ötlet: húspalacsintát készítek gesztenyetöltelékkel. Lelkesen nekiálltam, hogy megnézzem a jó öreg Interneten, hogy nagyjából hogyan néz ki egy húshoz való gesztenyés töltet. Az első találat amit kidobott, Stahl Judit receptje volt, ahol az ÉN ötletemet valósította meg úgy 3 évvel ezelőtt… hallatlan! Mindenesetre nem tántorított el, csak kissé törte le a lelkesedésem. Elvégre mégis csak az ÉN ötletem volt, nem igaz? 🙂
Hozzávalók:
- 60 dkg pulykamell
- 25 dkg natúr gesztenyemassza
- 1 db banán
- 1 kis fej vöröshagyma (normál méretűnek elég a fele)
- 1 ek. szárított bazsalikom
- só
- 3-4 ek. kókuszzsír
- 10-12 bacon szelet (elhagyható)
Elkészítés:
A pulykamellet jó vékony szeletekre vágtam, kicsit ki is klopfoltam, besóztam. A gesztenyemasszát összedolgoztam a péppé nyomott banánnal, az apróra vágott hagymával és a bazsalikommal. A bacon szeleteket egyenként egy nagyobb vágódeszkára fektettem, mindegyikre egy-egy szelet húst tettem. A húsokat megkentem a gesztenyemasszával, majd feltekertem őket. Nem mindegyik tekercshez jutott bacon, azokat hústűvel tűztem össze, a többit nem volt szükséges. Egy serpenyőben forró kókuszzsíron 3-4 percig sütöttem minden oldalukon őket (amíg mindenhol megpirult), majd egy kisebb tepsibe tettem a tekercseket, és meglocsoltam a maradék forró zsírral. 100 fokon még 25 percig pároltam a húsokat.
Utólag megsúgom, hogy bár a fotón nagyon jól mutat, azért is írtam, hogy a bacon elhagyható, mert ugyan azzal is nagyon finom volt, nekem anélkül jobban ízlett. 🙂