Petrezselymes cukkini főzelék

Teljesen átlagos vacsorának készült maradék zöldségekből. Tulajdonképpen az is lett, de már a kóstolásnál tudtam, hogy ezt a receptet meg kell osztanom veletek is, mert nagyon finom! Tökéletes főzelék állag, továbbra is bármiféle liszt nélkül, és nagyon selymes, mégis jellegzetes íz. Nincs mese, ki kell próbálni nektek is! 🙂

Hozzávalók (2-3 főre):

  • 2 ek. kókuszzsír
  • 2 fej vöröshagyma
  • kb. 1/4 fej karfiol
  • 3 db saláta cukkini
  • 2 csipetnyi szerecsendió
  • 1 csokor friss petrezselyem

A vöröshagymát feldaraboltam, kókuszzsíron megpirítottam. Hozzáadtam a megtisztított, feldarabolt zöldségeket, a sót és a szerecsendiót is, majd fedő alatt puhára pároltam őket. A végén felöntöttem annyi vízzel, hogy még ne lepje el, és újraforralás után botmixerrel összeturmixoltam. Nem kell teljesen pépesre, akkor jó, ha maradnak benne zöldség darabok. Beleszórtam a megmosott, aprított petrezselymet, forraltam rajta még egyet, aztán lehúztam a tűzről.

Jó étvágyat! 🙂

Karfiolpizza

Sajtot ritkán fogyasztunk, és akkor is csak parmezán, Grana Padano és társai jöhetnek szóba, vagyis a hosszan érlelt, kemény sajtok. Szerencsére egyikünk sem allergiás a tejtermékekre, így néhanapján belefér egy ilyen kis kihágás. Ebben a receptben a sajt a pizzatészta egyik fő alkotórésze, ezért tényleg csak “ünnepnapokra”, alkalmanként ajánlom. Ha szeretnél igazán finom pizzát enni, akkor viszont meg kell kóstolnod!

Eddig kétszer készítettem összesen, de Sanyi már az első alkalommal kijelentette, hogy ez jobb, mint az igazi! 🙂 Állagában lágyabb persze, de ez csak hasznára válik szerintem. Én most tettem bele egy kis bambuszrost lisztet, ez segíti, hogy picit ropogósabb legyen a széle, és jobban összeálljon, de nyugodtan elhagyható, anélkül is nagyon finom!

Hozzávalók a tésztához:

  • 1 fej karfiol (55 dkg volt)
  • kókuszzsír a karfiol párolásához
  • 1 nagyobb, vagy 2 pici tojás
  • 10 dkg Grana Padano, vagy egyéb kemény sajt
  • 1 ek. bazsalikom
  • 1 púpos tk. oregánó
  • 2 gerezd fokhagyma áttörve
  • 2-3 ek. bambuszrost liszt (elhagyható)

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A karfiolt durvára darálom (késsel is apríthatod nyugodtan), a kókuszzsíron megpárolom, majd kikeverem a többi hozzávalóval. Ha nem használsz semmilyen lisztet a tésztába, érdemes kinyomkodni a karfiolból a nedvességet párolás után. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, 4 lapos korongot formázok rá a masszából. Betolom a sütőbe, barnulásig sütöm. Kiveszem, rárakom a feltétet, majd visszateszem, és készre sütöm.

Egyben is készíthető a “tészta”, de így elosztva könnyebben kezelhető.

Most ez került rá:

  • sűrített paradicsom (korongonként 2-3 ek.)
  • 8 szelet bacon
  • 1/2 fej lilahagyma szeletelve
  • kevés sajt (Grana Padano) a tetejére

Nem paleós ismerősökkel, rokonokkal is érdemes megkóstoltatni, van olyan jó, mint a megszokott, tutiegészséges pizzájuk! 😉

Töltött káposzta

A világ legfinomabb töltött káposztáját a nagymamám készíti, ez nem kérdés… 🙂 Minden családi összejövetel kötelező résztvevője, egyszerűen kiköveteljük, nem maradhat el. A nagypapám Erdélyben született, a mama a kedvéért megtanult erdélyi töltött káposztát készíteni. Na, én ezen nőttem fel. Picit fura is volt mindig másoknál a pirospaprikás verzió, persze nem rossz, csak fura. Szóval az erdélyi töltött káposztában nincs ám pirospaprika, ellenben van benne borsikafű (csombor) és kapor. A most mellékelt képek nem ezt tükrözik, amikor fotóztam, éppen paprikásan készítettük… 🙂 na nem sokkal. Isteni finom, egy próbát mindenképpen megér. Nem kell aggódni, a rizst helyettesítő karfiolt az sem fogja felismerni benne, aki nem szereti.

13-E3

Hozzávalók:

  • 80 dkg darált hús (zsírosabb sertéshúst javaslok)
  • 1 db tojás
  • 1/2 fej karfiol
  • 10 dkg füstölt szalonna
  • 80 dkg vecsési savanyú káposzta
  • 1tk. borsikafű
  • 1tk. kapor
  • 2 csapott tk. só
  • bors

13-E2

Elkészítés:

A szalonnáról levágom a bőrt, és ledarálom (jobb híján én aprítóval szoktam). A karfiolt rizsszem nagyságúra aprítom, és a káposzta kivételével minden egyéb hozzávalóval összegyúrom. Gombócokat formázok, és a káposztával felváltva rétegzem egy lábosba (a káposztával kezdve). Pici borsikafű és kapor a káposztára is mehet még, csak a borsikafűvel csínján kell bánni, mert nagyon megsavanyíthatja a végeredményt. Felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen nem lepi el. Felforralom, és alacsony lángon, lefedve készre főzöm (kb. 2 óra).

Na igen, éppen a káposztatöltögetést spórolom ki a dologból, de nézzétek el nekem! Így is ugyanolyan finom, és sokkal kevesebb a macera… 🙂

Csirkeszív ragu

Kissé nehéz helyzetben vagyok, mert ez a vacsora nem most készült. Pár hete került az asztalra, és természetesen nem jegyeztem fel, hogy pontosan hogyan csináltam. Többször jártam már így, mert “úgysem felejtem el”, ami úgy 3 egész napig igaz is. Aztán azt is elfelejtem, hogy mit nem felejtek el… Mikor eljutok oda, hogy közzétegyem a kincsemet, izzasztó meló összeszedni az emlékeimet, de általában azért sikerül. 🙂 Ezt a csirkeszíves receptet pedig nem szívesen hagynám ki, mert annak ellenére, hogy maga a szív sosem tartozott a kedvenceim közé, most nagyon ízlett. Ilyen puha csirkeszívet még sosem ettem, kifejezetten jól esett. Szóval hajrá! 🙂

csirkesziv2b_mini

Hozzávalók:

  • 1/2 kg csirkeszív
  • 2 db vöröshagyma
  • 2 ek. kókuszzsír
  • 200 g csiperke gomba (konzerves, szeletelt verzió volt)
  • 1/2 fej karfiol
  • 1/2 kg sárgarépa
  • 2 cukkini
  • 1/2 dl víz
  • bors
  • kakukkfű
  • bazsalikom

csirkesziv3b_mini

Elkészítés (wokban javaslom):

A felszeletelt hagymát a kókuszzsíron üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a szíveket. Közepes lángon kifehérítettem őket, sóztam, hozzáadtam a vizet, és a legalacsonyabb lángon, lefedve kb. 10-15 percig rotyogtattam. Hozzáadtam a megtisztított, feldarabolt zöldségeket (a karfiolt rizsszerűre daráltam), kicsit utánasóztam, és fedő alatt tovább pároltam. Mikor a répa már majdnem teljesen megpuhult, belekevertem a gombát, és megszórtam a fűszerekkel. Fedő nélkül, kicsit magasabb lángon, időnként óvatosan átforgatva készre főztem.

csirkesziv1b_mini

A karfiol a végeredményben már nem nagyon mutatkozik, de legközelebb is így készíteném, mert finoman szaftossá tette az egészet. A cukkinivel óvatosan bánjatok, hamar párolódik, könnyen törik! Az sem baj, ha nem a többi zöldséggel, hanem egy kicsit később teszitek bele. Jó étvágyat! 🙂

csirkesziv4b_mini

Tejbekarfiol (avagy paleo tejberizs)

Elsőre elég bizarr ötletnek tűnt. Másodikra is. Aztán arra gondoltam, hogy egyrészt régóta kíváncsi vagyok a végeredményre, másrészt, ha az ember lánya gasztroblogot szerkeszt, kutyakötelessége kipróbálni az eszébe ötlő bizarr dolgokat is, hátha kisül belőle valami jó. Ez jó lett. Nem azért mondom, hogy ne vesszen kárba a drága karfiolom, na meg a fotóim, hanem mert tényleg ízlett. Annyira, hogy egy ültő helyünkben befaltuk ketten az egészet. 🙂 De! Ha száz százalékos tejberizs élményt fogadsz csak el, bele se kezdj. Nem ugyanolyan természetesen, de nagyon hasonló. Nyitottság, kísérletező kedv kell hozzá, és akkor tetszeni fog. Számomra abszolút pótolja a tejberizs-fílinget, ráadásul nincs olyan érzésem, hogy valami mű dolgot eszem helyette. Biztos, hogy nem utoljára készítettem. 🙂

tejbekarfiol2mini

Hozzávalók:

  • 2/3 fej karfiol (sajnos nem mértem le pontosan, de egy nagyobb fej volt)
  • 4 dl jó sűrű kókusztej (Real Thai kókusztejet használtam, Intersparból való)
  • 2 dl víz
  • 1 ek. kókuszzsír
  • édesítés ízlés szerint (nálam 1/3 mk. stevia por + kihűlés után 2 ek. méz)
  • 1 db banán
  • 2 tk. vanília aroma
  • 2 tk. lime lé (citromlé is jó, és lehet, hogy neked kevesebb is elég, kóstold!)
  • csipetnyi só

A karfiolt megmostam, aprítógépben rizsszem nagyságúra daráltam. A kókuszzsírt láng felett felolvasztottam, hozzáadtam az apróra darált karfiolt, és fedő alatt alacsony lángon puhára (de nem pépesre) pároltam. Hozzáadtam a kókusztejet, vizet, steviát, vanília aromát, sót és a lime levét, majd addig rotyogtattam, kevergettem, míg a víz elfőtt róla. Mikor lehúztam a lángról, hozzákevertem a pépesített banánt, kihűlés után pedig a mézet. Fahéjjal szórva tálaltam.

tejbekarfiol3mini

Bátrabbaknak kötelező, és kóstoltassák meg a kevésbé bátrakkal is! 🙂