karfiol Archives - Oldal 2 a 3-ből

2014-09-19

Tejbekarfiol (avagy paleo tejberizs)

Elsőre elég bizarr ötletnek tűnt. Másodikra is. Aztán arra gondoltam, hogy egyrészt régóta kíváncsi vagyok a végeredményre, másrészt, ha az ember lánya gasztroblogot szerkeszt, kutyakötelessége kipróbálni az eszébe ötlő bizarr dolgokat is, hátha kisül belőle valami jó. Ez jó lett. Nem azért mondom, hogy ne vesszen kárba a drága karfiolom, na meg a fotóim, hanem mert tényleg ízlett. Annyira, hogy egy ültő helyünkben befaltuk ketten az egészet. 🙂 De! Ha száz százalékos tejberizs élményt fogadsz csak el, bele se kezdj. Nem ugyanolyan természetesen, de nagyon hasonló. Nyitottság, kísérletező kedv kell hozzá, és akkor tetszeni fog. Számomra abszolút pótolja a tejberizs-fílinget, ráadásul nincs olyan érzésem, hogy valami mű dolgot eszem helyette. Biztos, hogy nem utoljára készítettem. 🙂

Hozzávalók:

2/3 fej karfiol (sajnos nem mértem le pontosan, de egy nagyobb fej volt)
4 dl jó sűrű kókusztej (Real Thai kókusztejet használtam, Intersparból való)
2 dl víz
1 ek. kókuszzsír
édesítés ízlés szerint (nálam 1/3 mk. stevia por + kihűlés után 2 ek. méz)
1 db banán
2 tk. vanília aroma
2 tk. lime lé (citromlé is jó, és lehet, hogy neked kevesebb is elég, kóstold!)
csipetnyi só

A karfiolt megmostam, aprítógépben rizsszem nagyságúra daráltam. A kókuszzsírt láng felett felolvasztottam, hozzáadtam az apróra darált karfiolt, és fedő alatt alacsony lángon puhára (de nem pépesre) pároltam. Hozzáadtam a kókusztejet, vizet, steviát, vanília aromát, sót és a lime levét, majd addig rotyogtattam, kevergettem, míg a víz elfőtt róla. Mikor lehúztam a lángról, hozzákevertem a pépesített banánt, kihűlés után pedig a mézet. Fahéjjal szórva tálaltam.

Bátrabbaknak kötelező, és kóstoltassák meg a kevésbé bátrakkal is! 🙂

2014-09-162014-09-18

Májas-gombás rizottóval töltött cukkini

Nálam a paleo rizs egyértelműen a karfiolrizst jelenti, ebben az esetben is ezt használtam a rizottóhoz. Sikerült beszerezni egy valóban hatalmas, tölteni való cukkinit, és most először hús nélkül készült a töltelék. Vasárnapi vacsora lett belőle, persze csak azért, mert az ebédhez túl későn ébredtünk… 🙂 A tetejéről a sajt természetesen elhagyható, én időnkét – mint azt már észrevehettétek – beiktatok egy kis kemény sajtot.

Hozzávalók:

1 nagy, tölteni való cukkini – nem mértem le, de kb. 40 centis lehetett
kb. 70 dkg sertésmáj (valószínűleg csirkemájjal is működik)
25 dkg gomba – lehetett volna több is, a máj elnyomja az ízét
1/3 fej karfiol – nagy fej volt
2 db tojás
1 fek vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 ek. zsír
só
bors
majoranna
8-10 dkg reszelt kemény (!) sajt a tetejére – elhagyható

A cukkinit meghámoztam, hosszában, majd keresztbe is félbevágtam, kikapartam a belsejét, besóztam, és félretettem. A gombát megtisztítottam, feldaraboltam, a karfiolt aprítóban rizsszem nagyságúra őröltem. Egy evőkanálnyi zsíron megdinszteltem a felaprított vöröshagymát, majd hozzáadtam a karfiolt és a gombát. Sóztam, borsoztam, és fedő alatt, alacsony lángon félkeményre pároltam.

Amíg elkészült, megmostam és felaprítottam a májat. A kész karfiolos-gombás keveréket egy nagyobb tálba borítottam. A serpenyőbe tettem egy újabb evőkanál zsírt, amin megfuttatam az átpréselt fokhagymát, majd hozzáadtam a májat. Sóval, majorannával ízesítettem, majdnem készre sütöttem. Hozzáadtam a karfiolrizses keverékhez, összeforgattam vele, és hagytam egy picit hűlni.

A cukkinikről leöntöttem a vizet, kizsírozott tepsibe tettem őket. Felvertem két tojást, összedolgoztam a májas rizottóval. Kézzel töltöttem meg a cukkiniket, úgy, hogy jól kinyomkodtam a nedvességet a töltelékből. Előmelegített, 190 fokos sütőben 40 percig sütöttem, majd tetejükre szórtam a reszelt sajtot, és visszatoltam, amíg ráolvadt.

2014-09-032014-09-03

Karfiolleves sült cukkini karikákkal

A kicsit hosszúra sikerült nyári szünet egyik nyomós oka volt, hogy a nyaralás alkalmával sikeresen leejtettük, így tönkretettük a fényképezőgépünket. Most viszont van egy sokkal jobb, sokkal szebb, és abban reménykedem, hogy egyszer majd megtanulok vele csodaszép fotókat készíteni. 🙂 Természetesen azóta is ettünk finomakat, szépen sorban majd be is mutatom őket, csak persze újra el kell készüljenek.

Mostanában amúgy valahogy minden összejött. Először a fényképezőgép, majd két napja feladta a botmixerem is, amivel aprítok, mixelek, keverek. Imádom szegényt, mindennapi kapcsolatban vagyunk. 🙂 Szerencsére még él a gyári garancia, csak most egy kicsit nélkülöznöm kell. Aztán a táblagépem töltője következett, pontosabban valószínűleg a tápaljzatban van a hiba, nem érintkezik. Így most a Sanyi gépét bitorlom, de legalább nem húzza a hátát munkába menet. 🙂 Ha valaki tud megoldást erre a töltés dologra, kérem, hogy ne fogja vissza magát, árulja el nekem!

Szóval a karfiolleves. Az úgy kezdődött, hogy pár napja sült csülköt készítettem. Hagymás, borsos, babérleveles, sós vízben pácoltam a húst egy napig, abban a lében meg is főztem, majd finom ropogósra sütöttem. Az is isteni lett, na de a visszamaradt leves! Leszűrtem, betettem hűtőbe, másnapra gyakorlatilag kocsonya lett belőle. Na, ez lett a karfiolleves alapja.

Hozzávalók:

3-4 l húsleves (lásd feljebb) – a mennyiség attól is függ, mennyire szeretnénk sűrűre készíteni
1 fej karfiol
1 cukkini
1-2 ek. (nálam kacsa) zsír a cukkini sütéséhez és a karfiol párolásához
só
bors

A csülök főzőlevét nekem kicsit fel kellett higítanom vízzel, hiszen az tulajdonképpen egy páclé volt, sok sóval. A karfiolt rózsáira szedve kacsazsíron kevés víz hozzáadásával puhára pároltam (alacsony lángon, fedő alatt). Felmelegítettem a levest, összeforraltam a megpárolt karfiollal, majd leturmixoltam az egészet. A cukkinit meghámoztam, vékony karikákra vágtam, majd forró zsírban megsütöttem mindkét oldalukat. Szalvétára tettem, sóval, borssal ízesítettem őket.

Mostanában szinte minden étkezésemet hús vagy tojás kíséri, és ez a sok fehérjebevitel miatt azért valljuk be, nem túl szerencsés, ráadásul az az eredménye, hogy nem is mindig kívánom már. Igyekszem egyre több zöldséges ételt beiktatni, ami nagyon jólesik.

Másnap azért vacsorára a felforralt levesembe beleütöttem két tojást. Ha nem szeretnéd, hogy lágy maradjon a tojás, forrald együtt egy kicsit a levessel!

2014-02-242017-03-08

Karfiolrizzsel töltött hústekercs

Gyors, mégis különleges vacsorát szerettem volna összehozni, azt hiszem, sikerült. 🙂 Reggel már a tekercs ötletével keltem, és bár tartottam kicsit a kivitelezéstől, végül összejött. Gondolkodtam rajta, hogy megpároljam-e a karfiolrizst sütés előtt, végül nem tettem, de ha puhább, krémesebb töltetet szeretnétek, pároljátok nyugodtan! Igazából nem akartam elvenni az „erejét”, annyira gyönyörű, egészséges karfiol volt, hogy sajnáltam még belevágni is… 🙂

Hozzávalók:

90 dkg darált sertéshús
4 db tojás
1 nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
só
bors
1 ek. pirospaprika
1 fej karfiol
1 ek. provance-i fűszerkeverék
kevés olívaolaj az alufólia kenéséhez

A karfiolon és a fűszerkeveréken kívül a többi hozzávalót alaposan összegyúrtam. Kiterítettem az asztalra két nagy, erős alufólia lapot (fedésben), megkentem őket olívaolajjal, és elegyengettem rajtuk a húsmasszát úgy, hogy kb. 1 cm vastag téglalapot kapjak. A karfiolt rózsáira szedtem, és aprítógépben kis darabkákra őröltem, hozzákevertem egy teáskanálnyi sót, és elterítettem a massza tetején. Végül megszórtam a provance-i fűszerkeverékkel.

Az alufólia segítségével óvatosan feltekertem, majd mivel esélytelen lett volna anélkül tepsibe tennem, és a húst egyben tartanom, így végül rajta is hagytam a tekercsen, bebugyoláltam vele, kétoldalt lezártam. Két lapos fakanál segítségével tornáztam át a tepsire. 190 fokon 40 percig sütöttem így, majd kibontottam a csomagolásból, és barnulásig (kb. még fél óra) visszatettem.

Egy jó tanács: ha ugyanezzel a mennyiséggel dolgoztok, inkább két tekercset készítsetek belőle, mert nekem – valószínűleg a súlyának köszönhetően – szétnyílt egy részen a teteje. Egyébként csinos is, finom is, és a köretről is le van a gond! 🙂

Frissítés: előre megpárolva a karfiolt nem kell alufóliába csomagolni a húst. Megkenitek a tekercs tetejét egész tojással, és először 200 fokon 30 percig normál módon sütitek, majd feljebb téve a tepsit még 15 percig pirítjátok a tetejét.

2014-01-302014-02-02

Zöldséges fasírt karfiolkrémmel

Nem titok, hogy az elkészítése Trollanyu „Shepherd’s pie – paleo” receptjén alapul. Szemeztem vele egy pár napja, és végül megszületett. Csak azért nem az eredeti verzió, mert nem készültem rá rendesen, és 1-2 hozzávaló nem volt itthon, illetve tápióka keményítőről például csak mostanában hallottam először. A lényeg, hogy fantasztikus lett a végeredmény, úgy tervezem, pár nap múlva ismét megcsinálom. 🙂

Hozzávalók a fasírt részéhez:

500 g darált hús
1/8 zeller
1 nagy répa
1 tojás
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 tk. só
bors
1 tk. oregánó
1 tk. tárkony

A zellert és a répát, miután megtisztítottam és feldaraboltam őket, aprítógépben kisebb darabokra daráltam. Az összes hozzávalót összegyúrtam, és libazsírral kikent sütőtálba simítottam.

Hozzávalók a karfiolkrémhez:

1 fej karfiol
1 tojás
1 gerezd fokhagyma
só
bors
őrölt szerecsendió

A karfiolt megtisztítottam, és rózsáira szedve puhára pároltam. Alaposan összeturmixoltam a többi hozzávalóval, és a húsos alapra kentem.

Alufóliával lefedve először 190 fokon 30 percig sütöttem előmelegített sütőben, majd alufólia nélkül még visszatoltam kb. 15-20 percre.