A paleo életmóddal több vitamint fogyasztunk, mint aki a nyugat táplálkozás szerint étkezik, de sajnos úgy tűnik, még ez sem elég. A ma kapható élelmiszerekből sajnos nem tudjuk fedezni a vitamin- és ásványianyag-szükségleteinket, a betegségeink egy jó része is ennek köszönhető. Ebben a cikkben, kicsit kitágítva a vitaminok fogalmát, minden olyan, a szervezetünk számára szükséges anyagot vitaminnak tekintek, amihez nem jutunk hozzá megfelelő mennyiségben.
D-vitamin
Manapság már egyre többen ismerik fel, hogy az eddigi hivatalos D-vitamin ajánlás (sok más vitaminnal együtt) messze a szükséges mennyiség alatt van. Ennek köszönhetően egy ideje már be lehet szerezni olyan tablettákat, cseppeket, stb. melyek magas dózisban tartalmazzák a D-vitamint, ami tulajdonképpen nem is vitamin, hanem egy hormon. A szervezetünk képes előállítani ugyan a károsnak kikiáltott UV-B sugarak segítségével, de ehhez sajnos meglehetősen speciális körülmények szükségesek, úgy mint például, hogy a napsugarak beesési szöge legalább 50 fok legyen. Erre május, június hónapokban nagyjából 9:30 és 16:00 között van esély, de például augusztusban már csak 11:45 és 12:15 között. Ekkor viszont 15 perces napozás elegendő a napi D-vitamin szükséglet fedezésére, ami egyébként 5-10 000 NE. Az első pírig történő napozás 10-20 000 NE D-vitamint termel. Fontos lenne viszont, hogy ezután vonuljunk vissza a napról, mert a leégés valóban káros lehet. Ha bekenjük magunkat naptejjel, az kiszűri az UV-B sugárzást, ellenben átengedi az UV-A-t, ami bontja a D-vitamint. Cseberből vederbe. Szóval árnyék. 🙂 A legújabb feltevések szerint a D-vitamin a bőrön képződik, így ha napozás után letusolunk, az egész nem ér semmit, mert simán lemossuk magunkról. Szóval szükség lenne a fürdés szempontjából egy olyan 48 órás (!) önmegtartóztatásra. 🙂 Igen, ez így összességében megbonyolítja a dolgokat, ezért nem árt egy kis vitamint beszerezni.
Hogy miért is jó nekünk a D-vitamin? Ebbe a kérdésbe részletesebben nem mennék bele, Szendi Gábor oldalán és az erről szóló könyvéből mindenki alaposan utánanézhet. Annyi azonban tény, hogy bizonyított és igen jelentős a szerepe a rák, az influenza, a depresszió, a meddőség, a szív- és érrendszeri betegségek, a szklerózis multiplex, különböző izombántalmak és egy sor más betegség megelőzésében, kezelésében. Szinte az összes emberi szövetben van receptora a D-vitaminnak, ami nyilván azt jelenti, hogy azok működésében szerepe van.
Ha ennyire fontos, és nem a táplálékkal kerül a szervezetbe, akkor miért nem termelünk belőle eleget? Valószínűleg ez is evolúciós kérdés. Érdekesség például, hogy a feketék az egyenlítőtől távolabb költözve komolyabb D-vitamin hiányt mutatnak, mint a fehér emberek. Ennek oka, hogy az ő szervezetükben lassabban termelődik a D-vitamin, mert „ahhoz vannak szokva”, hogy sokkal többet éri őket a nap. Mi az egyenlítőtől távolodva már alkalmazkodtunk annyira, hogy negyed óra alatt is képződik elegendő mennyiség, de sajnos a napsugarak beesési szögén nem tudunk változtatni, nem is beszélve öltözködési és tisztálkodási szokásainkról. 🙂
K2 vitamin
Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget neki, de kiderült, hogy igen fontos szerepe van. A D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását, de K2 vitamin nélkül könnyen érelmeszesedés lehet a vége. A K2 vitamin segít abban, hogy a kalcium oda épüljön be, ahol valóban szükség van rá, és így ne okozzon kárt. Állatkísérletekben már azt is kimutatták, hogy nem csak megelőzni képes a meszesedést, de „kezelni” is, vagyis a meglévő Ca-lerakódást „leoldja”.
Fontos, hogy ha K2 vitamint vásárolunk, nézzük meg, hogy az adott készítmény annak melyik formáját tartalmazza, ugyanis létezik egy pár belőle. A menakinon-7 (MK7) forma az, ami az EU-ban beszerezhető, és még hatékony is. 🙂 Ebből úgy 150-200 mcg az ideális napi bevitel. MK4-ből egyébként 15 – 45 000 mcg hatásos. Emiatt érdemes megnézni, hogy mi van ráírva a termékre. Ha nem jelölik, hogy melyik formát tartalmazza, esélyes, hogy a jóval olcsóbb MK4 került bele, aminek 100-200 mcg-jával nem megyünk semmire.
C vitamin
A mai vadászó-gyűjtögető népek napi C-vitamin bevitele 500-700 mg körül mozog. Ez akkor lenne a számunkra is ideális mennyiség, ha legalább olyan stresszmentesen élnénk mint ők, ez azonban szinte egyikünkre sem igaz. Stressz esetén ugyanis a szervezet C-vitamin felhasználása rohamosan nő. Az ajánlott napi bevitel így 2-3000 mg naponta. Fontos, hogy ezt a mennyiséget ne egyszerre, hanem a nap folyamán elosztva vegyük be.
Omega-3
A vízparttól eltávolodott ember omega-3 hiánnyal küszködik. Elsősorban halak, belsőségek, azon belül is leginkább agyvelő fogyasztásával juthatunk hozzá. Az agyunk szárazanyag tartalmának 60%-át lipidek teszik, ki, ennek nagy része omega-3 zsírsav. Előnye továbbá az omega-6 zsírsavval szemben, hogy a sejtek membránjába épülve azokat rugalmassá teszi (az omega-6 merevíti), így a sejtszintű kommunikációt elősegíti azáltal, hogy érzékenyebbé teszi a sejteket a hormonális és egyéb behatásokra. A növényi forrásból bevitt omega-3 sajnos közel sem hasznosul olyan jól, mint az állati eredetű. Fontos lenne ezért a bevitt zsírsavak arányát eltolnunk az állati eredetű omega-3 felé. Az arányok érzékeltetése kedvéért: omega-6 és omega-3 aránya az eszkimók sejteiben: 1:1, a japánoknál: 10:1, a nyugati embernél: 50:1. Ennek megfelelően nő a szívbetegségek és szívhalálozások száma az adott csoportoknál (kezdve azzal, hogy az eszkimóknál ezek ismeretlenek).
Az optimális napi bevitel 3g EPA+DHA tartalmú, állati eredetű omega-3, de mindenképpen 1g fölött kellene lennie.
A szív-és érrendszeri betegségektől kezdve a rákon keresztül az autoimmun betegségekig annyi mindenre van pozitív hatással,hogy felsorolni is hosszú lenne. Nem egy csodaszerről beszélünk, egyszerűen csak arról van szó, hogy a halfogyasztás felhagyásával a népesség jó része krónikus omega-3 hiányban szenved, ami gyakran és érthető módon betegségben nyilvánul meg.
Magnézium
A magnézium nélkülözhetetlen a megfelelő kalcium, foszfor, nátrium, kálium és D-vitamin anyagcseréhez. Minden D-vitamint metabolizáló (feldolgozó) enzim működéséhez szükséges. Gyakorlatilag a D-vitamin magnézium jelenléte nélkül nem hasznosul. A napi ajánlott bevitel 400 mg körül mozog, férfiaknál 7-10 mg/ttkg, nőknél 6 mg/ttkg. Nem mindegy, hogy milyen formában juttatjuk a szervezetünkbe. A magnézium-oxid (MgO) hasznosul a legrosszabbul, mindössze 4%-a épül be. A legjobban hasznosuló forma a magnézium-citrát, ennek 3000 mg-jában van benne a napi szükséges Mg mennyiség. Érdemes kicsit jobban megnézni, mi van írva a dobozra, én is pórul jártam vele.
***
Csak az „egészséges” ember számára legfontosabb vitmainokat tekintettem át, akinek speciális problémája van, vagy részletesebben érdekli a téma, ajánlom Szendi Gábor: Új vitaminforradalom c. könyvét.
***
Szabó Gál Bence előadásaiért köszönet természetesen elsősorban neki magának, illetve Posta Renátának, Szabó Klárának, és Sinka Milénának, akik lehetővé tették, hogy meghallgassuk. 🙂
***
Források:
Szabó Gál Bence előadásai (Közülük az egyik ezen a linken megtekinthető)
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás
http://www.tenyek-tevhitek.hu/magnezium-fontossaga-d-vitaminhoz.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/k-vitamin-csontritkulas-szivbetegseg-rak.php
http://www.tenyek-tevhitek.hu/eletmento-k-vitamin.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/depresszio-vissza-az-okokhoz.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/a-vitaminok-szedese-tenyleg-csak-penzkidobas.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/gyilkos-kalcium.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/d-vitamin-fontossaga-a-21-szazadban.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/omega-3-es-hosszu-elet.htm
http://www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/depresszio-es-omega-3.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/omega-3-mentalis-zavarok-lelki-betegsegek.htm