Paleo berkeken belül méltatlanul kevés figyelmet szentelünk a szénhidrátoknak. Ha mégis beszélünk róla, akkor csak amiatt, mert aggódunk, hogy túl sokat fogyasztunk belőle. Elfogadtuk, hogy “a kevés is sok”, és ebből nem engedünk, mert akkor oda lesznek az elveink.
Nem vagyunk egyformák
Nők és férfiak, kövérek és soványak, örökmozgók és otthonülők, várandósok és szoptatós kismamák, felnőttek és gyerekek, egészségesek és betegek… Ha ez nem lenne elég, a céljaink is mások. Van, aki gyógyulni szeretne a paleóval, van, aki “csak” fogyni, van, aki egyszerűen keresi az örök élet titkát. Magánemberként és terapeutaként is azt látom, hogy nincs egy sablon, amit az összes emberre rá lehet húzni. Igen, vannak alapvetések, amihez mindenkinek érdemes tartania magát, de igenis kell a finomhangolás.
Pajzsmirigy problémák?
Jellemzően nőknél tapasztalható, de férfiaknál sem kizárt, hogy a szigorúan vett paleo táplálkozás hosszú távon a pajzsmirigy „belassulását” okozza. Ennek hátterében a tartósan alacsony szénhidrát bevitel áll. Ez senkinek sem válik hasznára, de kismamák, leendő kismamák esetében különösen fontos odafigyelni rá.
Érdekesség fogyókúrázóknak: az alulműködő pajzsmirigy (amit ebben az esetben a szénhidrátmegvonás idéz elő), hosszú távon raktározáshoz vezet, vagyis előfordulhat, hogy a kezdeti hirtelen fogyás után épp a túl kevés szénhidrát bevitel a gátja a további fogyásnak. Ha ismerős a helyzet, gondolkodj el rajta!
Külföldi paleo szakértők szerint
Sarah Ballantyne “Paleo anyuka” oldalán több írást is találni a témában. Egyik cikkében például Loran Cordain (a neve nem ismeretlen paleo körökben, 5 paleo könyv szerzője) egyik publikációjára hivatkozik. Itt 229 vadászó-gyűjtögető népet tanulmányozva azt találták, hogy a többségük szénhidrát bevitele 22 és 40 % közé tehető. Ez egy 2000 kalóriás étrendre lefordítva (és nem biztos, hogy neked csak ennyire van szükséged) napi 110-200 gramm szénhidrát elfogyasztását jelenti. Mark Sisson (az “Őseink egészsége” című könyv szerzője) oldalán azt látni, hogy a napi 50-100 gramm közötti szénhidrát bevitelt a megerőltetés nélküli súlyvesztéshez ajánlja, de a súly megtartásához hosszú távon 100-150 gramm közötti szénhidrát mennyiséget javasol.
A gyakorlatban
Csak összehasonlításképpen: a magasabb szénhidrát tartalmú paleo zöldségek közül sárgarépából vagy céklából ez napi 1-1,5 kg-ot jelent! Édesburgonyából (amit sokan a mai napig vitatnak, hogy egyáltalán paleo-e) “mindössze” 50-80 dkg is elég… Banánból napi 4-6 darabnak felel meg ez a mennyiség. Egy szigorú paleo étrendben nem ritka, hogy az ember napi szénhidrát bevitele mindössze 50-60 gramm, vagy akár az alatt mozog.
Javaslom, hogy bár a paleóban “hivatalosan” nem számolunk kalóriát, kövesd végig csak néhány napodat, hogy vajon hogy állsz ezzel a szénhidrát dologgal! (Nagyon jó appok vannak már ilyen célra, pl. Kalóriabázis, Yazio…) Mert tény, hogy bizonyos étkezési szokások (aszalt gyümölcsök, paleo kenyerek…) mellett túllőni is könnyű a célon, de bizony az ellenkezője sem ritka.
Továbbra sem gondolom, hogy a nyugati típusú táplálkozás bármilyen szempontból is rendben lenne, vagy hogy 250-300+ grammnyi szénhidráttal kellene terhelni a szervezetünket. Egyáltalán nem. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy igenis van olyan, hogy “túl kevés”.
