A bűnös szénhidrátok

Bűnös szénhidrátoknak tekinti a paleolit étrend a gabonát, a hüvelyeseket, a burgonyát és a cukrokat. Hogy miért?

A modern ember 2,5 millió éve fejlődik. A gabona megjelenése az étkezésben a földművelés és állattartás kezdetének idejére tehető, ami úgy 10 ezer éve történt. Ha a 2,5 millió évet 1 órának vesszük, az a 10 ezer év mindössze 10-15 másodpercet tesz ki. Még jobban kiélezve a helyzetet, a cukrot és a burgonyát mindössze 500 éve használjuk, és a finomított gabonatermékek 200 éve (1800-as évektől) képezik mindennapi táplálkozásunk részét. Ugye senki nem gondolja, hogy pár generáción belül képesek voltunk ekkora változáshoz alkalmazkodni? A XX. század elején ráadásul megjelentek a gyorsételek. Ezzel párhuzamosan járványszerűen terjedt az elhízás, a II-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák.

Persze működik a természetes szelekció, vagyis próbálunk alkalmazkodni. Az ősibb géneket hordozó emberek veszélyeztetettebbek a különféle betegségekre nézve. Kimutatott tény például, hogy a szív- és érrendszeri halálozás, illetve a daganatos halálozás annál alacsonyabb egy adott vidéken, minél korábban kezdtek el ott gabonafélét termelni, vagyis megmutatja, hogy mennyire adaptálódtak az ott élők a szénhidrátfogyasztáshoz.
Ezzel párhuzamosan természeti népeknél megfigyelték, hogy amint bekapcsolódnak a nyugati típusú táplálkozásba, szinte azonnal megjelennek náluk a civilizációs betegségek.

Tegyünk rendbe néhány fogalmat:

Glikémiás index (GI): megmutatja, hogy adott táplálék milyen mértékben növeli meg a vércukorszintet
Glikémiás telítettség (GL): azt mutatja meg, hogy mennyire tartós az adott táplálék által előidézett vércukorszint-emelkedés
Inzulin index (II): megmutatja, hogy adott táplálék milyen mértékben növeli meg az inzulinszintet a vérben

Talán mindenki tudja, hogy szinte bármilyen táplálék elfogyasztása után megnő a vér vércukor szintje, de azt talán kevesebben, hogy ennek hatására a hasnyálmirigy elkezd inzulint termelni. Az inzulin a sejtjeinken lévő receptorokhoz kapcsolódva kinyit egy kaput, amin keresztül a vérben lévő cukor (glükóz) a sejt belsejébe tud áramolni, így csökkentve a vércukor szintet. Tartósan magas inzulinszint azt eredményezi, hogy a receptorok száma lecsökken, és/vagy érzéketlenek lesznek az inzulinra. Ezt hívjuk inzulinrezisztenciának. Ennek érthető következménye, hogy – inzulin termelődés ellenére is – a vér vércukor szintje magas marad, illetve a “maradék” cukor a zsírsejtekbe épül be, ugyanis azok nem lesznek inzulinrezisztensek (a ráksejtek sem!).

Fontos megjegyezni, hogy egy adott táplálék glikémiás indexe nem feltétlenül korrelál annak inzulin indexével (pl. tejtermékek, ahol az inzulin index a vártnál jóval magasabb).

Gyorsan felszívódó szénhidrátok: gabonafélék, burgonya, édes gyümölcsök, cukor
Lassan felszívódó szénhidrátok: zöldségek, gumók

A határok természetesen nem ennyire élesek, kivételek akadnak, mint például a burgonya  (ami ugye egyébként gumó).

A gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása nagy inzulinlöketet eredményez, aminek hatására a vércukorszint leesik, így 1-2 órán belül ismét megéhezünk.

Metabolikus szindrómának hívjuk a következő, egymásból levezethető tünetegyüttest:

hiperinzulinizmus (tartósan magas inzulinszint) ►inzulinrezisztencia ►magas vércukorszint ► elhízás ► magas vérnyomás ► magas trigliceridszint (vérzsír) ► csökkent HDL (“jó koleszterin”)

A gyorsan felszívódó szénhidrátok rendszeres fogyasztásával mintegy lavinaszerűen idézzük elő magunknak a fenti metabolikus szindrómát. Igen, nagyon úgy tűnik, hogy a bűnösnek kikiáltott zsírok és koleszterin helyett a magas trigliceridszintért és az alacsony HDL szintért is a szénhidrátok tehetők felelőssé!

Fruktóz

A fruktózról, mint a cukor egyik alternatívájáról azt érdemes tudni, hogy felszívódása ugyan nem igényel inzulint, hosszú távon mégis fokozza az inzulinrezisztenciát. Patkánykísérletekben például rendre fruktózt használnak az inzulinrezisztencia előidézésére. Tekintettel arra, hogy az inzulinrezisztencia a cukorbetegség melegágya, elég érdekes, hogy cukorbetegeknek a mai napig ajánlják a fruktózt, mint az édesítés egy alternatíváját. A fruktózzal édesített üdítők már csak azért is kerülendők, mert a fruktóz nem vált ki leptinválaszt – a leptin a jóllakottság mértékét jelzi az agy felé – , így könnyen elhízáshoz vezet fogyasztásuk.

IGF

Mi az az IGF? Egy inzulinszerű növekedési faktor, aminek a szerepe a nevéből adódóan a sejtek növekedésében, osztódásában van. Többek között sajnos a rákos sejtek növekedését is nagy mértékben elősegíti. Hogy mi köze van ennek a szénhidrátokhoz? Mindössze annyi, hogy az IGF akkor aktív, ha nincs fehérjéhez kötve, és az inzulin gátolja az IGF-et kötő fehérje termelődését. A szénhidrátok okozta magas inzuliszint tehát elősegíti az IGF aktiválását, így a ráksejtek növekedését.

Lektin

Mit kell tudnunk a lektinről? Először is azt, hogy minden gabonafélében és hüvelyesben megtalálható (és sajnos a tejben is). A gluténhoz hasonlóan áteresztő bél szindrómát (ÁBSZ) okoz. Ez azt jelenti, hogy a bélfal átjárhatóvá válik olyan anyagok számára, amik normál esetben nem juthatnának át rajta. Ezek az anyagok (fehérjék) a lektinnel egyetemben tehát felszívódnak, és a szervezet idegen anyagként azonosítva őket, védekezni kezd ellenük. Ez még csak a kisebbik baj volna, de ha bármelyik fehérje szerkezete netán erősen hasonlítana  valamely saját fehérjénkhez, akkor esélyes, hogy az immunrendszerünk a saját fehérjéinket is megtámadja. Ez már autoimmun betegség. Ha ez nem lenne elég, azt is kimutatták róla, hogy egy autoimmunitásért felelős géncsoportot aktivál. Mivel fokozza a kártevőkkel szembeni ellenállást, génmódosított növényekben nagyobb mennyiségben fordul elő.

Glutén

A gliadin és a glutenin gabonafehérjék, belőlük alakul ki a glutén. A gluténérzékenységet jelenleg legtöbben a cöliákiával azonosítják, amely a vékonybél középső szakaszán lévő bélbolyhok visszafordítható elsorvadását jelenti. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Genetikai vizsgálatok szerint a gluténérzékenység nagyon sok emberben lappang, a vérvizsgálat ennek csak a töredékét mutatja ki. Egy újabb eljárás segítségével székletmintából mutatják ki a gliadin elleni antitesteket. Ezzel a vizsgálattal “egészséges” amerikaiak 35%-ánál mutattak ki gluténérzékenységet. A glutén, akárcsak a lektin, ÁBSZ-t okoz (lásd a lektinnél), ebből kifolyóan autoimmun betegségeket idézhet elő. A glutén szervezetre gyakorolt hatása független a mennyiségétől, és a felszívódás sebességétől is.
Eddigi kutatások a következő betegségekkel hozták már kapcsolatba: cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, sokízületi gyulladás, irritábilis bélszindróma és Crohn-betegség, neurológiai betegségek, epilepszia, fejfájás/migrén, skizofrénia, meddőség.

 

Forrás: Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás, 2009

Print Friendly

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*