Céklás fasírt

A férjem, Sanyi szerint ez a legfinomabb hamburger húspogácsa. 😀 Ez annyiból természetesen nem állja meg a helyét, hogy egy valamirevaló hamburger húspogácsában a húson és a fűszereken kívül semmi más nincs. Tény viszont, hogy évek óta készítem, nemigen változtattam rajta semmit, és imádja az egész család (tekintsünk most el a kisfiam „semmitnemeszekmegamitazelőttkétpofáratoltam” korszakától). Zsemle helyett mi salátába csomagoljuk, és hagymával, paradicsompürével, mustárral, valamint (jó esetben házi) majonézzel fogyasztjuk.

Céklás fasírt

Hozzávalók:

  • 50 dkg darált sertéshús (esetleg sertés/marha vegyesen)
  • 1 db közepesen nagy cékla
  • 2 gerezd fokhagyma áttörve
  • 1 db tojás
  • 1 csapott tk. só
  • kókuszzsír a sütéshez

Elkészítés:

Roppant egyszerű. A céklát reszeld le, majd gyúrd össze a hozzávalókat, és a masszából készített tetszőleges méretű húspogácsák mindkét oldalát süsd meg forró olajon.

Lehet cifrázni bármilyen zöldfűszerrel, lilahagymával, snidlinggel, ahogy érzed. 🙂

Szaftos, isteni finom és függőséget okoz, ezért ne lepődj meg, ha hozzám hasonlóan a 30 fokos konyhában is nekiállsz sütni egy nagyobb adagot.

Nem fogod megbánni ha elkészíted, csak kérlek ne kapj szívrohamot – mint minden rutinom ellenére én szoktam rendszeresen -ha pirosat pisilsz utána. 😀

Khm… jó étvágyat!

Print Friendly, PDF & Email

Marhapörkölt gari gombóccal

Az úgy volt, hogy szürkemarha húst szerettünk volna rendelni, de nem volt, így maradtunk a legelő marha mellett. Kértünk lábszárat, kaptunk lapockát. 😀 Kicserélték volna, de úgy döntöttünk, ebből is összehozunk egy jó kis pörit. Így is lett. 😉

Szeretem én a pörkölthöz köretnek akár a salátát is, de most mindketten jobban kívántunk valami kiadósabb, amolyan nokedli-szerű verziót. Sanyi ötlete volt a gari gombóc, amit édes verzióban, különböző puding öntetekkel fogyasztunk általában. Na, ez a gari gombóc ízét és állagát tekintve nem nokedli szerű kicsit sem, de legalább kiadós, és mint kiderült, igazán finom így sósan is. 🙂

Szóval semmi sem úgy alakult, ahogy eredetileg elterveztük, de legalább olyan jó lett a végeredmény, sőt mivel tanultunk is belőle, ennek így kellett lennie… 🙂

Hozzávalók a marhapörkölthöz:

  • 1 kg marha lapocka
  • 3 kicsi vöröshagyma (kb. másfél normál)
  • 2 ek. zsír
  • 2 ek. pirospaprika
  • 1,5 tk. só
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 0,5-1 dl sűrített/passzírozott paradicsom

A hagymát csíkokra vágva üvegesre pároltam a zsíron, hozzáadtam a megtisztított, felkockázott húst, és néhány percig közepesen magas lángon átforgattam. Sóztam, megszórtam pirospaprikával, átkevertem, majd felöntöttem kb. 2 dl vízzel. Fedő nélkül alacsony lángon rotyogtattam amíg elkészült (úgy 3 óra alatt), a vége felé (kb. 2 óra után) adtam hozzá az áttört fokhagymát és a sűrített paradicsomot. Közben többször kellett pótolni a vizet, de így nagyon fincsi sűrű szaftja lett. Hmmm….

Hozzávalók a gari gombóchoz:

  • 16 dkg gari (cassava dara)
  • 4 db tojás
  • 4 ek. kókuszolaj
  • 1 mk. só

A recept eredetije egy édes gombóc, amit gyakran készítünk, és a Clean Paleo Facebook oldalán találtam egyszer. A hozzávalókat csak össze kell dolgozni alaposan, kicsit állni hagyni, és forró vízben
2-3 percig főzni. Én addig szoktam, amíg feljönnek a víz tetejére. Fontos, hogy frissen készítsétek, különben száraz lesz! Amikor édes verziót csinálok, kisebb nudlikat szoktam formázni, most viszont kb. diónyi gombócokat gyártottam, így puhább maradt (a képen még kisebbek vannak, másodjára készítettem a nagyobbakat, jó ötlet volt).
Nagyon finom, érdemes megkóstolni! 🙂

Jó étvágyat! 🙂

Print Friendly, PDF & Email

Grillezett csirke összesütött gyökérzöldségekkel

Csalóka a cím: a csirkének csak a combját és a szárnyát használtam fel, a többi része még a fagyasztómban pihen. 🙂

Nagyon gyakran készítek csirkecombot, egyrészt mert imádom, másrészt mert nincs vele sok macera. Sikerült nemrég három házi csirkét beszereznem egy kedves barátnőm közreműködésével. Lehet, hogy ez volt életem első három csirkéje, amit szétszedtem. Tessék nem kinevetni . Egész ügyesen megoldottam a feladatot. 🙂

Szóval a combok mellé így most szárnyak is jutottak, amit úgyszintén nagyon szeretünk ropogtatni. Én már csak olyan lusta szakács vagyok, hogy szeretem, ha minél egyszerűbben készülnek a dolgok, és megpróbáltam megoldani, hogy a szárny és a comb egy időben készüljön a sütőben, de egyik ízén/állagán se essen csorba. Jelentem, sikerült. 😀

A köret csak amolyan „dobjuk össze, ami a hűtőben van” alapon készült, de mint ilyenkor szokás, szenzációs lett. Észrevettétek már, hogy a legjobb dolgok akkor jönnek létre, ha nem készülünk rá?

Hozzávalók a sült csirkéhez (2 főre):

  • 2 db egész csirkecomb
  • 2 db csirkeszárny
  • 1 ek. zsír
  • kakukkfű
  • bors

A szárnytöveket a szárnyvégektől egy éles késsel szétválasztottam. A combokat és a szárnyakat is sóztam, borsoztam, zsírral bekentem. A csirkecombok alsó részét kakukkfűvel szórtam még meg. A szárnyakra esetleg ízlés szerint mehet egy kis csilipaprika por (a zsírral együtt bedörzsölve). 😉 Kicsit hagytam pihenni, majd 200 fokos sütőbe tettem őket sütőpapírra a felső sínre, és grill/légkeverés fokozatra állítottam. A szárnyakat először az alsó részükkel felfelé tettem be, majd 10 perc után megfordítottam őket, és összességében 35 percig voltak a sütőben. Ha pirosabban szereted, hagy még bent néhány percig nyugodtan, csak figyeld!

Hozzávalók a körethez (2 főre):

  • 1 nagyobb fej cékla
  • 1 nagyobb darab sárgarépa
  • 1/4 fej zeller (szintén egy nagyobb fej negyede)
  • 2 ek. kókuszolaj
  • 1 fej vöröshagyma

A hagymát felaprítva megpirítottam a kókuszolajon, majd hozzáadtam a megpucolt, apróbbra vágott zöldségeket. Sóztam, és fedő alatt, közepes lángon pirítottam/pároltam össze őket, időnként átkeverve.

Citromos salátát kínáltam még mellé.

Citromos öntet a salátához:

Egy pici befőttesüvegbe kimérem a következőket:

  • 1 ek. citromlé
  • 1 ek. extra szűz olívaolaj
  • 2 ek. hideg víz
  • 1 mk. méz

Jól összerázom, és készen is van! 🙂
Ha gyakran salátázol, készíts kicsit nagyobb adagot, és tartsd hűtőben!

Print Friendly, PDF & Email

Omlós sertésborda kakukkfüves édesburgonyával

Bár már alakul a dolog, azért még simán van olyan időjárás odakint, hogy nagyon is jól essen egy melengető ebéd. Ritkán készítek ilyesmit, de bevallom, nagyon szeretem, csak általában kényelmesen rábízom az elkészítését a vendéglátómra. 🙂

Tudom, hogy fura párosítás a sertésborda és az olívaolaj, de kókuszzsíron kívül más sajnos nem volt itthon, és ugye el tudjátok képzelni, hogy az a hűtőben milyen csodásan ráfagy a húsra? 😀 Néhány hete készült ez az ebéd, így az arányokat emlékezetből írtam. Nem a memóriámról vagyok híres, de szerintem azért nagyjából stimmel. 😉

Hozzávalók:

  • 80 dkg sertésborda
  • 2 ek. olívaolaj vagy zsír
  • 1 ek. méz
  • 4-6 gerezd fokhagyma
  • bors
  • 2-3 db édesburgonya
  • 1 ek. kókusz- vagy sertészsír
  • kakukkfű

A sertésbordát még előző este bepácoltam. Bordánként felvágtam a húst, és sóztam, borsoztam. Az olívaolajat kikevertem a mézzel és a fokhagymával, majd  a hússal együtt összeforgattam, és betettem a hűtőszekrénybe.

Másnap sütőpapírra helyeztem őket, lefedtem alufóliával, és 160 fokos sütőbe tettem 2 órára. Levettem róla a fóliát, felső sínre tettem  a tepsit, és 200 fokon még addig sütöttem, amíg szépen megpirult (kb. 20 perc).

A burgonyákat felkarikáztam (héjával együtt), majd a karikákat csíkokra vágtam. Egy nagyobb tálba tettem, és alaposan összeforgattam a sóval, kakukkfűvel és zsírral.

Felső rácson, 200 fokos sütőben 15 perc alatt megsül. Be lehet tenni az utolsó sütési szakaszban a borda mellé is, de figyelni kell akkor őket, mert lehet, hogy az egyik hamarabb elkészül, mint a másik.

Mivel az édesburgonya és a mézes borda is édeskés, akkor igazán jó a kontraszt, ha nem sajnáljátok a sót, borsot és fokhagymát a bordánál, illetve természetesen mustár is mehet a páchoz!

Isteni finom, és tálaláskor ne sajnáljátok hozzá a friss salátát!

Print Friendly, PDF & Email

Tojásos lecsó

Számomra a leg-leg-leg… 🙂 Gyerekként egyáltalán nem voltam hajlandó megenni, mondván, hogy én ugyan nem eszek fonnyadt zöldséget. Valahol ott törtem meg, amikor anyukám belemártott egy szelet kenyeret a szaftjába, hogy legalább azt kóstoljam meg. Imádtam. A fonnyadt zöldségnek egy darabig még sikerült ellenállnom, aztán megtört a jég.  Azóta nincs megállás. Bármikor, bármennyit. Tojásosan, naná.

A saját konyhámban most az okozza a legnagyobb problémát, hogy én már csak nosztalgiából is, de jó szaftosan, lédúsan szeretem, pedig a kenyér ugye már a múlté. Sanyi viszont ragaszkodik, akarom mondani ragaszkodna a lémentes verzióhoz. Na jó, néha igazán megpróbálok a kedvére tenni, de valahogy akkor se nagyon jön össze. Hiába, az én konyhám, az én váram… 😀

Hozzávalók:

  • 1 kg lecsó paprika
  • 60-70 dkg érett paradicsom
  • 2 nagy fej vöröshagyma
  • 1 ek. kókuszzsír
  • 8 db tojás
  • ízlés szerinti zöld fűszer (petrezselyemmel és kakukkfűvel is nagyon finom)

A hagymát megpucolom, csíkokra vágom, és egy nagyobb lábosban a felhevített kókuszzsíron megpirítom. Közben megmosom és felkarikázom a paprikát (ez nálam kardinális kérdés, karikázom, és nem kockázom! 😉 ). Hozzáadom a megpirult hagymához, és aláöntök egy fél dl vizet. Átforgatom, sózom.
Amíg összeesik kissé a paprika, vízforralóban vizet forralok, és ráöntöm az egész paradicsomokra (lepje el teljesen). 1-2 percig hagyom őket benne, majd kiveszem, és lefejtem róluk a héjukat. Így pikkpakk lejön. Amikor a paprika már összeesett, hozzáadom a paradicsomot, utánsózom, ha kell, és közben felütöm a tojásokat egy tálba. A tojásokat is megsózom, összekeverem (nem nagyon, a Sanyi kedvéért 🙂 ), és az elkészült lecsóhoz öntöm. Kicsit forralom, átkeverem még, majd lehúzom a tűzről. A zöld fűszert a végén forgatom bele.

Hmmm… jó étvágyat! 🙂

Elindult a Paleo konyha recept klubja, csatlakozz Te is hozzánk!
Megoszthatod a kedvenc receptjeidet, és ötletet meríthetsz másokéból.
Várunk! 😉

Print Friendly, PDF & Email