Kakaós avokádópuding sárgadinnyével

Szerintem édesség éhség esetére ez egy igazán jó, gyors és könnyű nyári desszert. Ha nem sárgadinnyével, hanem valamilyen savanykás bogyós gyümölccsel kombináljuk, jól behűtve még üdítőbb élmény. 🙂

Annak a kedvéért, aki nem annyira járatos avokádó ügyben: ha azonnal szeretnénk felhasználni, akkor olyat vásároljunk, ami se nem túl kemény, se nem túl puha. Ekkor éppen fogyasztásra érett, de ez csak 1-2 napig tart. Ha keményet veszünk, ne tegyük hűtőbe, pár nap alatt beérik otthon. 🙂 A túlérett bebarnul, szörnyű az íze, gyakorlatilag fogyasztásra alkalmatlan.

tmp_puding11231590347

Hozzávalók:

  • 2 nagyobb, érett avokádó
  • 3 ek. kakaópor
  • 3 ek. méz (aki nem használja, annak egyéb paleo édesítés, xilit, eritrit és/vagy stevia)
  • fél lime leve (helyette lehet kevés citromlé is)
  • 1/4 sárgadinnye (vagy valamilyen bogyós gyümölcs)

tmp_puding22037807080

Az avokádók húsát kikaparom, villával jól összetöröm, és a dinnye kivételével a többi hozzávalóval alaposan kikeverem (én botmixerrel csináltam). A dinnyét apróra felkockázom, és egy-egy maréknyit szufléforma aljába szórok. Rákanalazom a pudingot, a tetejét pedig a maradék dinnyekockákkal díszítem.

Behűtve a legjobb, de „szükség” esetén azonnal is fogyasztható. 🙂

Reggeli tojásmuffin

Egy paleosnak nem hátrány, ha szereti a tojást… Én egyenesen imádom, nem tudom megunni! Szinte mindennapi reggelim rántottaként, tükrtojásként, omlettként… A lehetőségek tárháza szinte végtelen, ha tojásról van szó. Hagymával vagy anélkül, szalonnával vagy kolbásszal, bele a zöldséget vagy csak mellé, és még sorolhatnám… Ez a verzió akkor került először az asztalomra, amikor kifogyott a gáz, én meg már előkészültem a rántottához. Akkor jött a felismerés, hogy hiszen ezt sütőben is el lehet készíteni! 🙂

tmp_tojas-49833914

A mai reggelim így készült: szilikonos muffinformát kibéleltem bacon szalonnával, aprítottam bele egy kis cukkinit, majd beleütöttem egy-egy tojást.  Volt, amelyiket felvertem, volt amelyiket csak simán beletettem. Vigyázzatok vele, én legalábbis pórul jártam az elsőnél, és nem fért bele egy egész tojás, kicsit kifolyt. 🙂 Kemény sajtot (Grana Padano) reszeltem a tetejére, és 180 fokos, előmelegített sütőben 5 percig sütöttem.

Szűzpecsenye tejszínes gombás mártásban

Bevallom, ezt nem mostanában, hanem még a „szűzpecsenyés” korszakomban készítettem. Beleakadtam a fotójába, és mivel úgy gondolom, igazán kár volna kihagyni, illetve már ígértem is Nektek, ezennel megosztom Veletek is ezt a finomságot. 🙂 Bár mostanság nem túl szerencsés befűteni a konyhát, ha úgy döntötök, hogy mégis megteszitek, próbáljátok ki, mert nagyon finom! 🙂 Az eredeti (nem paleo) recept egy szakácskönyvemből, „A főzés nagy enciklopédiájából” származik.

tmp_tejszines gombas sertes1512785883

Hozzávalók:

  • 600 g sertés szűzpecsenye
  • kókuszzsír a sütéshez
  • 2 fej hagyma
  • 200 g gomba
  • 200 ml kókusztejszín (mandula- vagy kesutejszín is jó helyette)
  • 1-2 ek. mustármagos mustár
  • bors

tejszines gombas husi 1

A sertésszűzből kb. 1 cm vastag korongokat vágunk, forró zsíron megpirítjuk mindkét felét. A hagymát apróra vágva megpirítjuk a szaftban, majd hozzáadjuk, és pár percig pároljuk a szintén megtisztított, vékonyra szelt gombát is. Hozzáadjuk a tejszínt, a fűszereket és a mustárt, pár percig forraljuk, majd beletéve a húst is, készre pároljuk.

A kókusztejszín ad neki egy kis egzotikus ízvilágot, de egyáltalán nem éreztem dominánsnak, nekem nagyon ízlett. Mandula- vagy kesutejszínnel bátran helyettesíthető a kevésbé bevállalósoknak. 🙂

Gesztenyelisztes paleocsinta

Régóta szemeztem vele, tegnap próbáltam ki először. Most már bánom, hogy nem hamarabb… Ez az első olyan palacsinta recept – a hagyományosat is beleértve -, aminek a tésztáját egyszer sem sikerült elszakítanom sütés közben! Sosem szerettem palacsintát sütni, pont azért, mert kevés volt a sikerélmény. Nálunk ez a Sanyi specialitása volt mindig, most lehet, hogy megnyertem ezt is. 🙂 Szóval nem szakad, és nagyon finom! 🙂 Az eredeti leírásban nem szerepel semmi édesítő, én sem tettem bele. A gesztenye- és kókuszliszt önmagában is elég édes nekem, a töltelékről nem is beszélve.

tmp_palacsinta1-2040806369

A recept Seffer Lilla oldaláról való, a képekre kattintva is megtaláljátok. Nem változtattam rajta szinte semmit, annyi, hogy vizet kevesebbet kívánt nálam a tészta, de gondolom, ez attól is függ, ki mekkora kanállal méri a liszteket.

tmp_palacsinta21479171897

Múlt hétvégén Vértessomlón voltunk a Templom Fesztiválon, onnan szereztünk be nyírfacukros termelői őszibarack lekvárt, nagyon finom volt hozzá. 🙂

Borpuding – kompromisszumos!

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy ez a recept több szempontból is kompromisszumos. Az alkohol nem számít paleonak, és a tápiókaliszt is viták tárgyát képezi. Mentségemre legyen mondva, hogy a tápiókát részben Elmira tanácsára fogyasztom néha, hízókúra céljából. Alkoholt nem iszom rendszeresen, de be kell valljam, hogy nem iktattam ki teljesen az életemből. Erről a desszertről azt gondolom, hogy egy évben egyszer, például szülinapi különlegességként abszolút elfogadható. A tápiókát egyébként akár ki is lehet váltani zselatinnal, vagy útifű maghéjjal. Az eredeti recept szerint ez valójában fehérboros krémleves lenne, de nekem annyira besűrűsödött, hogy puding lett belőle. 🙂

tmp_borpuding 4-167576738

Hozzávalók:

  • 1 mk. mézeskalács-fűszerkeverék, vagy 1 darabka fahéj
  • 30g tápióka keményítő
  • 2 tk. porxukor (sima eritrit vagy xilit is jó)
  • 750 ml fehérbor
  • 1 tojás
  • 10 dkg-nyi édesítés (eritrit/xilit/stevia)
  • 300 ml víz

A vizet felforraljuk a fűszerrel. A keményítőt 2 ek. hideg vízzel elkeverjük, a forró (de már nem forrásban lévő!) vízhez keverjük, majd ismét felforraljuk. Hozzáöntjük a fehérbort, melegítjük egy kicsit. A tojást szétválasztjuk, a sárgáját kikeverjük a cukorral, és hozzádjuk a borhoz.

A tojásfehérjét a porxukorral felverjük, teáskanállal forrásban lévő vízbe szaggatjuk, lefedve 5 percig állni hagyjuk.

A pudingot tálkákba töltjük, tetejére szedjük szűrőlapáttal a tojáshabot.

tmp_borpuding 21180022600

Hidegen a legfinomabb! 🙂