Kókusztejes csirkemell falatok fokhagymás sütőtökkel

Ez egy elég egzotikus ízvilágú étel lett, nekem nagyon ízlett. Picit féltem a kókusztejtől, de sikerült úgy eltalálni a fűszerezés mértékét, hogy kellően ellensúlyozta a tej édességét, és tényleg szuper íze volt így. 🙂 A sütőtökből az egyik negyedet reggelire elfogyasztottam, magában is isteni volt!

sutotok_es_csirkemell2mini

Hozzávalók a kókusztejes csirkéhez:

  • 2 db csirkemell
  • kb. 3 dl sűrű kókusztej
  • 1 ek. kókuszzsír
  • bors
  • kb. 1,5 dl víz

A csirkemelleket felcsíkozom, és tűz felett a kókuszzsíron átforgatom, amíg mindenhol kifehéredik. Megsózom, hozzáöntöm a kókusztejet és a vizet. Borsozom, majd néha átkevergetve készre főzöm.

sutotok_es_csirkemell3mini

Hozzávalók a fokhagymás sütőtökhöz:

  • 1 közepes sütőtök
  • 1 ek. kókuszzsír
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • bors

A sütőtököt hosszában elnegyedelem, kikaparom a magokat, és egy alufóliával bélelt tepsibe helyezem a negyedeket. Az áttört fokhagymát és a sót összekeverem a kókuszzsírral, bekenem vele a tökök húsát, majd borsot őrlök rájuk. 220 fokra előmelegített sütőben 50-55 percig sütöm.

sutotok_es_csirkemell4mini

A kész sütőtök húsát kikapartam egy kanállal a héjából, így tálaltam a husi mellé.

Kend a hajadra, avagy vissza a természethez!

Ha nagyon szeretnéd, a pakolást akár meg is eheted; erre én erős kísértést éreztem végig, olyan illata volt! 🙂 Másfél éve kezdtem a paleot, ami először abszolút csak az étkezésemre korlátozódott. Aztán egy olyan fél évvel ezelőtt rákaptam a natúr kozmetikumokra, és már nem tudok, de nem is szeretnék leszokni róluk… 🙂

Bevallom, a legnehezebb a hajápolás kérdése volt, mert itt azért egy kicsit macerásabb a művelet. Először a szódabikarbónás hajmosást próbáltam, ami alapvetően működött is, csak nagyon zavart, hogy nem habzik. Ráadásul akkor még nem lettem felvilágosítva, hogy az ecetes öblítőt a végén nem kell kimosni a hajból, én meg lelkesen mosogattam, így nem lett túl selymes a végeredmény. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mai napig nem vagyok tökéletesen meggyőzve arról, hogy az ecet nem árt a hajamnak, de mivel eddig nem tapasztaltam ilyesmit, és elővigyázatosságból beiktatok néha egy kókuszvajas-tojásos pakolást, egyelőre marad. 🙂

hajmosas2

Szóval esetemben a hozzávalók a következők:

  • 2 ek. szűz kókuszvaj
  • 1 tojás sárgája
  • folpack
  • hajmosó szappan (Manna vagy Olivia Natural)
  • kb. fél dl (lehetőleg alma) ecet
  • 1 lavór víz
  • narancs vagy citrom illóolaj

Na és a folyamat:

A pakoláshoz valókról tudni kell, hogy a hajam hosszú és elég sűrű, ez a mennyiség erre van kitalálva. A kókuszvajat, aminek nem mellesleg isteni illata van, összekutyuljuk a tojással, és alaposan bekenjük vele a hajunkat. Dunsztoljuk egy pár órán keresztül, ami annyit tesz hogy folpackkal betekerjük a fejünket (persze csak ahol a hajunk van 🙂 ), majd rácsavarunk még egy törülközőt is. Ezt a műveletet érdemes akkor csinálni, ha egyedül vagy otthon – mert elég viccesen fogsz kinézni, és kiröhögnek 🙂 – és van pár órád rá. Én 3-4 hetente igyekszem elvégezni.

Ezután jön a hajmosás a szappannal, amit, ha pakolással indítottunk, érdemes kétszer, akár háromszor is megejteni, hogy jó alaposan kimossuk a hajunkból a kencét. A szappant bő vízzel lemossuk.

Az öblítés nálam általában úgy néz ki, hogy beleöntöm az ecetet egy lavórba, felengedem vízzel, majd belecsepegtetem az illóolajat, és jól összekeverem a kezemmel. Ezután belehajtom a fejem a lavórba, és alaposan átöblítem. Néha két ecetes öblítést csinálok, akkor értelemszerűen csak a másodikban van illóolaj. Ezt a műveletet csináltam már úgy is, hogy palackokba tettem az öblítővizet. Úgy is működik, csak nehezebb alapos munkát végezni.

hajmosas3

Nem mondom, hogy nem marad egy leheletnyi ecetszaga az ember hajának, de egyáltalán nem átható… 🙂 Az ecet-víz arányát egyébként érdemes mindenkinek egyénileg kikísérletezni, mert mindenkinél máshogy válik be.

A leginkább paleo megoldás persze az, ha csak vízzel mossa az ember a haját. 🙂 Egyébként állítólag működik, csak kell pár hét átállás. Erre az átállási időre amúgy az általam használt esetben is számítani kell, csak kicsit könnyebben viselhető… 🙂

Egy megbízhatónak tűnő bolti kókusztej

Nem kért senki, hogy reklámozzam, ráadásul ha valaki, akkor én abszolút a házi kókusztej készítés híve vagyok, de sajnos nincs mindig rá időm, így néha jól jön az előre betárazott konzerv verzió. Legutóbb a Sanyi ezzel a Real THAI kókusztejjel állított haza az Intersparból.

real_tai_kokusztej_2

Ilyenkor mindig az az első, hogy lecsekkolom, mennyi adalékanyaggal, cukorral pakolták tele. A Cocomast kókuszkrémként használom ugyan néha, most nincs előttem, de úgy rémlik, az sem teljesen „tiszta”. Most viszont meglepődtem: ez az első, boltban vásárolt kókusztejem, ami kókuszon és vízen kívül gyakorlatilag mást nem tartalmaz! 🙂 Elkérik ugyan az árát, de cserébe nagyon finom, jó sűrű, szinte krémes kókusztejet kapunk. Ráadásul nagyon sokáig eláll, ami gyanúra adhatna okot, de bízom benne, hogy mindössze megfelelő hőkezeléssel, és jófajta csomagolással oldották meg a problémát. 🙂 A 400 ml-es kiszerelés 699 Ft volt, az 1l-es 1 499 Ft. Jó, mondtam, hogy nem a legolcsóbb, de hát valamit valamiért…

real_tai_kokusztej_3

Továbbra is tartom, hogy a házi készítésű a tuti, de vannak esetek, amikor jól jön a bolti verzió. Hideg krémeknél mondjuk abból a szempontból nekem kicsit problémás a házi kókusztej, hogy a benne lévő kókuszzsír megfagy, darabos lesz egy kicsit a végeredmény.

Így készítem házilag:

200 g (Spar-os) kókuszreszeléket leforrázok 1,2 l vízzel, majd 1-2 percig forralom még tűzhelyen. Mikor már nem forró, csak meleg (ne hűljön ki teljesen), turmixgépbe töltöm és jó alaposan (legalább 2 percig) leturmixolom. Egy mélyebb tálra tésztaszűrőt fektetek, beleteszek egy többszörösen összehajtott gézlapot, és ezen átszűröm. Jól ki kell nyomkodni.

A visszamaradó reszeléket tepsibe simítom, alacsony hőfokon kiszárítom, majd finomra őrlöm: ez a házi kókuszliszt.

A tejet hűtőbe téve elég vastag zsíros-tejszínes réteg válik ki a tetején, ez vagy felhasználható sütikbe, vagy visszalangyosítva elkeverhető a tejjel (én így zsírosan jobban szeretem, bár jobban is telít, az tény).

Kesutejfölös tepsis fasírt cukkinivel

Nem olyan régen fedeztem fel a közelünkben egy szuper húsboltot, ahol láthatóan nagyon odafigyelnek a minőségre, ráadásul adalékmentes kolbászt, virslit is árulnak. Ezúttal darált sertéshúst vettem csak, annyira friss és guszta volt, hogy egyszerűen nem lehetett elmenni mellette szó nélkül. 🙂 Cukkini még volt a hűtőmben a Sanyi anyukájának kertjéből, ezt használtam fel ehhez a jó kis egytálételhez.

cukkinis_tejfolos_fasirt_1mini

Tejföl helyett gyakran kókusztejszínt használok, ami egyébként egészségesebb megoldás ugye a fitinsavak elkerülése végett, most viszont volt még otthon kesudió, így „néha belefér” alapon őt tejfölösítettem. Nem lehet elégszer elmondani, hogy ha valaki rendszeresen fogyaszt magtejet, magtejfölt, előtte jó sokáig áztassa a magokat!

cukkinis_tejfolos_fasirt_2mini

Hozzávalók:

  • 80 dkg darált sertéshús
  • 1 nagy cukkini
  • 80 g kesudió
  • 2 db tojás
  • 1 fej vöröshagyma
  • bors
  • kakukkfű
  • borsikafű
  • kókuszzsír

cukkinis_tejfolos_fasirt_3mini

A cukkinit meghámoztam, és vastagabb (kb. 1 cm-es) karikákra vágtam. Kókuszzsíron megpirítottam a karikák mindkét oldalát, majd egy kisebb kizsírozott sütőtál aljára fektettem, és besóztam őket. A vöröshagymát apróra vágva megpároltam, hozzáadtam a darált húst és a fűszereket, majd folyamatosan kavargatva gyakorlatilag készre sütöttem a húst. A korábban beáztatott kesudiót (legjobb, ha 1-2 napig ázik) összeturmixoltam egy kicsivel több vízzel, mint amennyi ellepi, illetve adtam még hozzá két tojást és egy csipet sót. A húst a cukkinire terítettem, és rácsorgattam a kesutejfölös keveréket. Előmelegített, 180 fokos sütőben 30 percig sütöttem.

cukkinis_tejfolos_fasirt_5mini

Tejbekarfiol (avagy paleo tejberizs)

Elsőre elég bizarr ötletnek tűnt. Másodikra is. Aztán arra gondoltam, hogy egyrészt régóta kíváncsi vagyok a végeredményre, másrészt, ha az ember lánya gasztroblogot szerkeszt, kutyakötelessége kipróbálni az eszébe ötlő bizarr dolgokat is, hátha kisül belőle valami jó. Ez jó lett. Nem azért mondom, hogy ne vesszen kárba a drága karfiolom, na meg a fotóim, hanem mert tényleg ízlett. Annyira, hogy egy ültő helyünkben befaltuk ketten az egészet. 🙂 De! Ha száz százalékos tejberizs élményt fogadsz csak el, bele se kezdj. Nem ugyanolyan természetesen, de nagyon hasonló. Nyitottság, kísérletező kedv kell hozzá, és akkor tetszeni fog. Számomra abszolút pótolja a tejberizs-fílinget, ráadásul nincs olyan érzésem, hogy valami mű dolgot eszem helyette. Biztos, hogy nem utoljára készítettem. 🙂

tejbekarfiol2mini

Hozzávalók:

  • 2/3 fej karfiol (sajnos nem mértem le pontosan, de egy nagyobb fej volt)
  • 4 dl jó sűrű kókusztej (Real Thai kókusztejet használtam, Intersparból való)
  • 2 dl víz
  • 1 ek. kókuszzsír
  • édesítés ízlés szerint (nálam 1/3 mk. stevia por + kihűlés után 2 ek. méz)
  • 1 db banán
  • 2 tk. vanília aroma
  • 2 tk. lime lé (citromlé is jó, és lehet, hogy neked kevesebb is elég, kóstold!)
  • csipetnyi só

A karfiolt megmostam, aprítógépben rizsszem nagyságúra daráltam. A kókuszzsírt láng felett felolvasztottam, hozzáadtam az apróra darált karfiolt, és fedő alatt alacsony lángon puhára (de nem pépesre) pároltam. Hozzáadtam a kókusztejet, vizet, steviát, vanília aromát, sót és a lime levét, majd addig rotyogtattam, kevergettem, míg a víz elfőtt róla. Mikor lehúztam a lángról, hozzákevertem a pépesített banánt, kihűlés után pedig a mézet. Fahéjjal szórva tálaltam.

tejbekarfiol3mini

Bátrabbaknak kötelező, és kóstoltassák meg a kevésbé bátrakkal is! 🙂