Csőben sült zöldségek

Valami isteni reggeli készült nálunk a napokban, és már az is bebizonyosodott, hogy köretnek sem utolsó. Cukkini helyett brokkolival is próbáltam már, de a lehetőségek tárháza végtelen, kísérletezz bátran! 🙂

Hozzávalók 4 adaghoz

  • 2 nagyobb édesburgonya
  • 4 db cukkini
  • kókuszzsír a pirításhoz
  • 5 db tojás
  • 2 dl kókuszkrém
  • 2 evőkanál citromlé
  • 10 dkg érett kemény sajt reszelve (elhagyható, vagy helyette: füstölt sonka esetleg kolbász darabkák)
  • 1 teáskanál gyömbérpor

Elkészítés

Az édesburgonyát és a cukkinit meghámozom, felkockázom, és külön serpenyőben a kókuszzsíron mindkettőt puhulásig pirítom, közben sózom. Az édesburgonyát fedő alatt érdemes pirítani, de gyakran át kell keverni közben, hogy ne nagyon égjen oda… na ez nekem nem mindig jön össze, de ha nem ég feketére, akkor nincs gond, csak finomabb lesz. 🙂

Amíg a zöldségek elkészülnek, a tojásokat kikeverem a kókuszkrémmel és a citromlével, majd hozzáadom a gyömbérport, meg egy kevés sót. A pirított zöldségeket picit hagyom hűlni, utána egy tűzálló tálba téve őket, rájuk öntöm a tojásos keveréket. A hűtés azért fontos, hogy a tojásból ne rántotta legyen. 🙂

160 fokos sütőben 35-40 perc alatt készre sütöm, majd egy kicsit hagyom kihűlni.

Paleo szilvás gombóc

Ez is egy olyan étel, amit paleo életmódom során szerettem meg igazán. Persze azelőtt is fogyasztottam, főleg a nagyi féle verziókat, de a gyümölcsös ételek valahogy nem mindig jöttek be, főleg állagprobléma okán. 🙂 Valljuk be, ha valakinek ilyen fura rigolyái vannak, a szilvás gombóc löttyedt szilvája nem lesz a kedvence. 🙂

Na, most hogy ilyen szuper nyálcsorgatós bevezetőt írtam hozzá, talán térjünk a lényegre, mielőtt végleg továbbálltok. 😀 Szóval idén rengeteg szilvát szedtünk a kertben, és szép kis fél kilós csomagokban ott sorakoznak a hűtőben, jobb sorukra várva. Ez a jobb sor az esetek 90%-ában szilvás gombóc vagy szilvaszósz képében fog elérkezni, remélem, ők sem bánják.

A gombóchoz annyit fűznék még hozzá, hogy mint mostanában rendesen, nem édesítettem pluszban sem természetesen, sem mesterségesen. Így szerintem szuper kis reggeli lett belőle, legalábbis mi rendszeresen reggel fogyasztjuk, odakint a szilvafa alatt… 🙂

Jöjjön a recept! 😉 (Az eredetijét a Peak oldalán találjátok.)

A gombócokhoz:

  • körülbelül 15-20 db szilva (én egész szilvákat teszek egy gombócba, a szilva méretétől is függ, hogy végül hány gombóc lesz belőle)
  • 55 dkg hámozott, főtt édesburgonya villával összetörve (kb 3 közepesen nagy darab)
  • 10 dkg kókuszliszt
  • 10 dkg tápióka keményítő
  • 15 dkg gesztenye liszt
  • 2 púpozott evőkanál kollagén
  • 6-8 evőkanál kókusztejszín vagy olvasztott ghee
  • kevés fahéj

A hempergetéshez:

  • 50% kókuszreszelék
  • 50% darált mák

A liszteket variálhatod, lehet akár egyféle is (tiszta tápióka keményítőt használva kissé ruganyos lett a tészta), és a mennyiséget tekintve a lényeg, hogy „gombócolható” állagú legyen. A szilván és a fahéjon kívül az összes többi hozzávalót összegyúrom. A szilvákat kimagozom, elfelezem, és 1-1 csipet fahéjat szórok a felekre. Egy egész szilvát teszek a gombócokba, és annyi tésztával vonom be, hogy éppen ne essen szét. Lobogó vízbe teszem őket, megvárom, amíg feljönnek a tetejére, majd még 1-2 percig főzöm őket. Szűrőkanállal kiszedve meghempergetem a mákos-kókuszos darában.

A bevonatot rád bízom, nálunk kilószámra fogy itthon a mák és a kókusz. 😀

Tipp: ha fagyasztott szilvát használsz, használat előtt engedd fel, különben könnyen szétmállik a tészta!

Egészségedre! 🙂

Omlós sertésborda kakukkfüves édesburgonyával

Bár már alakul a dolog, azért még simán van olyan időjárás odakint, hogy nagyon is jól essen egy melengető ebéd. Ritkán készítek ilyesmit, de bevallom, nagyon szeretem, csak általában kényelmesen rábízom az elkészítését a vendéglátómra. 🙂

Tudom, hogy fura párosítás a sertésborda és az olívaolaj, de kókuszzsíron kívül más sajnos nem volt itthon, és ugye el tudjátok képzelni, hogy az a hűtőben milyen csodásan ráfagy a húsra? 😀 Néhány hete készült ez az ebéd, így az arányokat emlékezetből írtam. Nem a memóriámról vagyok híres, de szerintem azért nagyjából stimmel. 😉

Hozzávalók:

  • 80 dkg sertésborda
  • 2 ek. olívaolaj vagy zsír
  • 1 ek. méz
  • 4-6 gerezd fokhagyma
  • bors
  • 2-3 db édesburgonya
  • 1 ek. kókusz- vagy sertészsír
  • kakukkfű

A sertésbordát még előző este bepácoltam. Bordánként felvágtam a húst, és sóztam, borsoztam. Az olívaolajat kikevertem a mézzel és a fokhagymával, majd  a hússal együtt összeforgattam, és betettem a hűtőszekrénybe.

Másnap sütőpapírra helyeztem őket, lefedtem alufóliával, és 160 fokos sütőbe tettem 2 órára. Levettem róla a fóliát, felső sínre tettem  a tepsit, és 200 fokon még addig sütöttem, amíg szépen megpirult (kb. 20 perc).

A burgonyákat felkarikáztam (héjával együtt), majd a karikákat csíkokra vágtam. Egy nagyobb tálba tettem, és alaposan összeforgattam a sóval, kakukkfűvel és zsírral.

Felső rácson, 200 fokos sütőben 15 perc alatt megsül. Be lehet tenni az utolsó sütési szakaszban a borda mellé is, de figyelni kell akkor őket, mert lehet, hogy az egyik hamarabb elkészül, mint a másik.

Mivel az édesburgonya és a mézes borda is édeskés, akkor igazán jó a kontraszt, ha nem sajnáljátok a sót, borsot és fokhagymát a bordánál, illetve természetesen mustár is mehet a páchoz!

Isteni finom, és tálaláskor ne sajnáljátok hozzá a friss salátát!

Mustáros pulykamell májjal, édesburgonya salátával

Mostanában gyakrabban készítek édesburgonyát, és egy kicsit utánajártam, mit érdemes tudni róla. Egy ideig abszolút száműzött volt a magyarországi paleo alapanyagai közül, később néhányan, majd egyre többen rehabilitálták. Nem meglepő, hogy vitatéma, tekintve, hogy glikémiás indexe (GI) vetekszik a burgonyáéval, gyakran felül is múlja azt.  GI-je függ a típusától, és elkészítési módjától is. Sütve akár 94-ig (!) is felkúszhat ez az érték. Ennek ellenére többen ajánlják cukorbetegség esetén is, mert kivonatáról bebizonyosodott, hogy javítja az inzulin érzékenységet. Ebben a kérdésben óvatos vagyok, ki tudja, hogy a sült/főtt édesburgonyában vajon ugyanaz a kivonat megtalálható-e még változatlan formában? A burgonyával egyébként csak távoli rokonok, részben talán ennek is köszönhető, hogy az abban lévő szaponinok az édesburgonyából szerencsére hiányoznak. A másik nagy különbség még, hogy az édesburgonyában rengeteg béta-karotin van, de vitamin- és ásványianyag tartalom tekintetében több komolyabb eltérést ne nagyon keressünk közöttük. Van még egy jó hírem viszont: vízben főzve az édesburgonya glikémiás indexe 40 és 50 közé tehető, ami igazán örvendetes! 🙂 Héjában, egy kis zöld fűszerrel puhára főzve ráadásul igen finom is, és pürének sem utolsó!

Akkor jöjjön a recept! 🙂

Hozzávalók:

  • 40 dkg pulykamell
  • 35 dkg csirkemáj
  • 2-3 fej vöröshagyma
  • 1 ek. mustármagos mustár
  • 1 púpos ek. kókuszzsír
  • 2 db édesburgonya
  • 1 tk. kakukkfű
  • 1 tk. só
  • 10 dkg spenótlevél

A vöröshagymákat megpucoltam, és csíkokra vágva a kókuszzsíron megpirítottam egy kicsit. Hozzáadtam a kockákra vágott pulykamellet, magas lángon kifehérítettem, majd sóztam, hozzáadtam a mustárt is, és alacsony lángon fedő alatt puhára pároltam. A végén feltekertem a lángot ismét, és hozzáadtam a csirkemájat. Sóztam, pár perc alatt készre sütöttem.

Az édesburgonyákat folyóvíz alatt lemostam, majd héjában feltettem főni őket annyi vízben, amennyi éppen ellepte. A vízbe beleszórtam a sót, kakukkfüvet, és puhára főztem a burgonyákat.

Spenótlevelekkel tálaltam.