A Mezei Elmira és Szendi Gábor által közösen szerkesztett első paleolit szakácskönyvben található ennek a sütinek az alapreceptje. Csak apró módosításokat végeztem rajta, mint például, hogy lecseréltem a vajat kókuszzsírra, illetve az eredeti receptben nem szerepel az alma, ami szerintem sokat dob rajta (bár a tészta önmagában is finom). Így Karácsony közeledtével különösen aktuális, ünnepi hangulatot teremt a lakásban.
Hozzávalók:
- 15 dkg őrölt mandula
- 5 dkg őrölt kókuszreszelék
- 5 dkg őrölt szezámmag
- 8 dkg kókuszzsír
- 4 tojás
- 2 ek. méz
- 1 ek. kakaópor
- 2 kávéskanál mézeskalács fűszerkeverék
- 1 púpos ek. eritrit
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- 0,5 kg hámozott, szeletelt alma
- 1/2 kávéskanál fahéj
- 2 ek. darált törökmogyoró
A kókuszzsírt kikevertem a kakaóval, a mézeskalács fűszerrel, a mézzel és az eritrittel, majd hozzáadtam a tojásokat. A többi száraz hozzávalót összevegyítettem, és a masszához kevertem. Egy kb. 20×30 cm-es tepsit kikentem kókuszzsírral, az alját betakartam az almákkal, meghintettem a fahéjjal, és elegyengettem rajta a tésztát. A tetejét megszórtam a törökmogyoróval. 180 fokos sütőben 25 percig sütöttem.
Mi most vacsorára fogyasztottuk, gyorsan elkészült, nagyon finom lett, és ugye mondanom sem kell, milyen illatok lengték be a lakást? 🙂
