Régóta szemeztem vele, tegnap próbáltam ki először. Most már bánom, hogy nem hamarabb… Ez az első olyan palacsinta recept – a hagyományosat is beleértve -, aminek a tésztáját egyszer sem sikerült elszakítanom sütés közben! Sosem szerettem palacsintát sütni, pont azért, mert kevés volt a sikerélmény. Nálunk ez a Sanyi specialitása volt mindig, most lehet, hogy megnyertem ezt is. 🙂 Szóval nem szakad, és nagyon finom! 🙂 Az eredeti leírásban nem szerepel semmi édesítő, én sem tettem bele. A gesztenye- és kókuszliszt önmagában is elég édes nekem, a töltelékről nem is beszélve.
A recept Seffer Lilla oldaláról való, a képekre kattintva is megtaláljátok. Nem változtattam rajta szinte semmit, annyi, hogy vizet kevesebbet kívánt nálam a tészta, de gondolom, ez attól is függ, ki mekkora kanállal méri a liszteket.
Múlt hétvégén Vértessomlón voltunk a Templom Fesztiválon, onnan szereztünk be nyírfacukros termelői őszibarack lekvárt, nagyon finom volt hozzá. 🙂
