A kicsit hosszúra sikerült nyári szünet egyik nyomós oka volt, hogy a nyaralás alkalmával sikeresen leejtettük, így tönkretettük a fényképezőgépünket. Most viszont van egy sokkal jobb, sokkal szebb, és abban reménykedem, hogy egyszer majd megtanulok vele csodaszép fotókat készíteni. 🙂 Természetesen azóta is ettünk finomakat, szépen sorban majd be is mutatom őket, csak persze újra el kell készüljenek.
Mostanában amúgy valahogy minden összejött. Először a fényképezőgép, majd két napja feladta a botmixerem is, amivel aprítok, mixelek, keverek. Imádom szegényt, mindennapi kapcsolatban vagyunk. 🙂 Szerencsére még él a gyári garancia, csak most egy kicsit nélkülöznöm kell. Aztán a táblagépem töltője következett, pontosabban valószínűleg a tápaljzatban van a hiba, nem érintkezik. Így most a Sanyi gépét bitorlom, de legalább nem húzza a hátát munkába menet. 🙂 Ha valaki tud megoldást erre a töltés dologra, kérem, hogy ne fogja vissza magát, árulja el nekem!
Szóval a karfiolleves. Az úgy kezdődött, hogy pár napja sült csülköt készítettem. Hagymás, borsos, babérleveles, sós vízben pácoltam a húst egy napig, abban a lében meg is főztem, majd finom ropogósra sütöttem. Az is isteni lett, na de a visszamaradt leves! Leszűrtem, betettem hűtőbe, másnapra gyakorlatilag kocsonya lett belőle. Na, ez lett a karfiolleves alapja.
Hozzávalók:
- 3-4 l húsleves (lásd feljebb) – a mennyiség attól is függ, mennyire szeretnénk sűrűre készíteni
- 1 fej karfiol
- 1 cukkini
- 1-2 ek. (nálam kacsa) zsír a cukkini sütéséhez és a karfiol párolásához
- só
- bors
A csülök főzőlevét nekem kicsit fel kellett higítanom vízzel, hiszen az tulajdonképpen egy páclé volt, sok sóval. A karfiolt rózsáira szedve kacsazsíron kevés víz hozzáadásával puhára pároltam (alacsony lángon, fedő alatt). Felmelegítettem a levest, összeforraltam a megpárolt karfiollal, majd leturmixoltam az egészet. A cukkinit meghámoztam, vékony karikákra vágtam, majd forró zsírban megsütöttem mindkét oldalukat. Szalvétára tettem, sóval, borssal ízesítettem őket.
Mostanában szinte minden étkezésemet hús vagy tojás kíséri, és ez a sok fehérjebevitel miatt azért valljuk be, nem túl szerencsés, ráadásul az az eredménye, hogy nem is mindig kívánom már. Igyekszem egyre több zöldséges ételt beiktatni, ami nagyon jólesik.
Másnap azért vacsorára a felforralt levesembe beleütöttem két tojást. Ha nem szeretnéd, hogy lágy maradjon a tojás, forrald együtt egy kicsit a levessel!