Karfiolrizs, ahogy mi szeretjük

Paleo főételek készítésekor a kezdetekben sokszor problémát szokott jelenteni a köret kérdése. Mert ugye se krumpli, se rizs. „Te jó ég, akkor mit eszel a húshoz?!?” Ebbe a kérdésbe többször belefutottam már. Pedig a lehetőségek tárháza tényleg szinte végtelen. Sokszor hallom azt is, hogy „pedig hát kell a változatosság a táplálkozásban”! Mert a krumpli vs. rizs tényleg állati változatos. Azt kell, hogy mondjam, a paleóra való áttérésem óta lett igazán sokrétű az étrendem. Ráadásul hajlamos vagyok egy-egy ízletes újdonság hatására a régebbiekről elfeledkezni, így ez a dolog még bőven fokozható is  lenne.

A karfiolrizs most az egyik kedvenc köretem. Be kell, hogy valljam, a rizst mindig is imádtam. Ha ízében nem is teljesen, de látványra akár össze is keverhető a két étel, ízben pedig szerintem a karfiol veri a rizst. Mielőtt bárki fintorogni kezdene, ebben a verzióban már nincs jellegzetes karfiolíze. A férjem például nem nagyon szereti a karfiolt, de ez a köret nagyon is elnyerte a tetszését.

Hozzávalók:

• 1 nagy karfiol
• 2 evőkanál kacsazsír (vagy egyéb ízesebb zsír)
• 2 kis-közepes fej vöröshagyma
• 1 póréhagyma
• só, bors

Elkészítés:

A karfiolt rózsáira szedem, megmosom, és aprítógépben kb. rizsszem nagyságúra aprítom. A vöröshagymákat apróra vágom, a póréhagymát karikákra, és megdinsztelem őket a zsíron. Hozzáadom a karfiolt, sóval, borssal ízesítem, és alacsony lángon, időnként megforgatva fedő alatt párolom, amíg megpuhul.

Tesztelve pörkölttel, sült májjal és sült csirkével, de én magában is imádom! 🙂